Aktuális problémák

Bevándorlás

Vasárnapi nyitvatartás

A mai fiatalok

Orosz-amerikai viszony

Családok állapota

Megszűnt a korrupció

Szerbiai benyomásaimról (5/5.)

          Délen, a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a 75. évforduló alkalmából (több napos) vízi és szárazföldi túrát szervezett. Most nem a műemlékekről, nem a látnivalókról számolok be folytatásokban blogom olvasónak, hanem a szubjektív benyomásaimról.

Útközben, Sajkáslakon (a lakókocsit szívesen kölcsönadom)

Nagyon sok a nagy fa. Utak menték, településeken mindenütt árnyat ad, és a szemnek is kellemes. Településeken virágokat is látni a parkokban.

 Horgosi utcakép, zentai városháza

Feltűnően sok a partizán emlékmű, a második világháborús emlékmű, rajta a vörös csillag. Más a történelmük, mint a mienk. Néhány példa: Titelen, Antalfán, Fehértemplomban.

Nagy a nyugalom mindenfelé. Nálunk vibrál a levegő állandóan, érezhető a feszültség. Ott valahogy átszáll az emberre a nyugalom.

Sok a dohányzó ember, mind férfiak. Nálunk ha körülnéz az ember, sajnos több nőt, lányt lát bagózni, mint férfit.

Rendőrt gyalogosan egyet sem láttam, autóban is talán kétszer. Mintha nem lenne rendőrség Szerbiában. Ugyanakkor migránssal sem találkoztam, balesetet sem láttam.

De a rengeteg fekvő rendőr megőrjített! A legkisebb, eldugott, világvégi faluban is volt legalább egy!!!!!! Ember sehol, a járda az árkon túl – még véletlen baleset sem lehet, de fekszik a rendőr az úton keresztben. (Szóló autóval is le kell lassítani, utána meg újra felgyorsulni. Lakókocsival sokkal bonyolultabb, mert fékezéskor a lakókocsi tol, gyorsításkor meg visszahúz!!! És persze eszi a benzint minden fekvő rendőr, meg fárasztja a lábat a kuplungozás, a fékezés, a gáz nyomása stb. És teljesen felesleges!!!Legfeljebb zsúfolt lakótelepen van értelme!!!)

A római katolikus templomok mind be voltak zárva, a hívek nem látogathatták bármikor. Ezzel szemben az ortodox templomok mind nyitva voltak, bármikor lehetett menni imádkozni. Ez csak egy dolog, de ebből is látszik a hozzáállás. Nemhiába csökken a katolikusok száma és nő az ortodoxoké. Úgy látom, ezt csak én veszem észre!!! Példának Varázsliget és Deliblát ortodox temlomai:

(Készült: 2016-ban)

Szerbiai benyomásaimról (5/4.)

          Délen, a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a 75. évforduló alkalmából (több napos) vízi és szárazföldi túrát szervezett. Most nem a műemlékekről, nem a látnivalókról számolok be folytatásokban blogom olvasónak, hanem a szubjektív benyomásaimról.

          Ami zavart, az igénytelenség szemmel látható. A régi magyar területeken nem annyira, de a régen is szerb területeken jobban. Néhány példa:

Sajkásgyőrkei pad a parkban

 Óbecse egy nagyobbacska település, a környék központja. Romokban a főtere, de az ortodox temploma kivül-belül rendezett.

Ópalánka nagyon fontos dunai kompátkelő, mivel híd száz kilométerekre található. Naponta ötször közlekedik a komp. Így néz ki a kikötés helye.

Az utak minősége vegyes. A főutak jók, mint nálunk, a mellékutak rosszabbak, mint nálunk.

A falfirka általános. Talán még több, még rondább és még zavaróbb, mint nálunk. Még a csodálatos fekvésű szendrői várban is éktelenkedik.

A folyók (Tisza, Duna, Dráva stb.) nagyon vadregényesek, nincsenek beton közé szorítva. 

 Adai kemping, a zentai Tisza-híd, jobbra a strand.

Bal oldalt macedon, jobb oldalon szerb nemzetiségű horgász Szendrőnél, a Dunán. Mint a világon mindenütt, ők is arra panaszkodtak, hogy nincs kapás!

(Készült 2016-ban) (Folytatom)

Görögország csődje 1898-ban

         Athanasion Christoforos: Az újkori Görögország története c. könyvében (Budapest, 2006. 43. oldal) olvastam a következőket (szó szerint írom le):

           "A görög kormány a háború által okozott károk helyreállítására és a hadisarc kifizetésére súlyos politikai és gazdasági feltételek mellett újabb kölcsönöket vett fel Angliától és Franciaországtól. A két imperialista nagyhatalom a kölcsönök visszafizetésének biztosítására 1898-ban Görögországot nemzetközi pénzügyi és gazdasági ellenőrzés alá vonta: rátették kezüket az állam bevételeire, a vámokból és a bélyegekből befolyó összegekre. Az ország költségvetésének felét pedig a korábi kölcsönök amatai emészették fel. Így Görögország csődbe jutott."
Valahogy ismerősnek tűnik ez nekem napjainkban is!!!

Görögországi képek:

Szerbiai benyomásaimról (5/3.)

          Délen, a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a 75. évforduló alkalmából (több napos) vízi és szárazföldi túrát szervezett. Most nem a műemlékekről, nem a látnivalókról számolok be folytatásokban blogom olvasónak, hanem a szubjektív benyomásaimról.

          Minden kapható, ugyanúgy, mint nálunk. Az árak is hasonlóak. A fizetés azonban kevesebb.

          Ahogy délebbre megyünk, a Trianon előtt is szerb részekre, szemmel látható a szegénység. A Bácskában és a Bánátban a kiváló fekete földek lényegesebben magasabb életszínvonalat biztosítanak. Ez volt a Történeti Magyarország éléskamrája. Nemhiába ragaszkodtak foggal-körömmel a szerbek ezekhez a területekhez Trianonkor.

          Feltűnően sok a kóbor kutya a mezőkön, az országutak mentén, a városokban. De sok ember is sétáltat kutyát. A vasút kiment a divatból. Például Fehértemplom elhagyott vasútállomása. Pedig itt négy sínpár volt valamikor!!!

A horgosi vasútállomás pottyantós WC-je

Nyomorék emberek kéregetnek a városokban a templomok előtt.

Településeken és nappal is kell használni a tompított világítást, nem csak az országúton, mint nálunk.

Nagyon sokfelé láttunk illegális szemétlerakókat. De a települések, utak mente is szemetes. Mint nálunk régebben. Gályán a kereszt mellé tették a szemétgyűjtőt. De itt legalább van.

(Készült: 2016-ban)

Szerbiai benyomásaimról (5/2.)

          Délen, a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a 75. évforduló alkalmából (több napos) vízi és szárazföldi túrát szervezett. Most nem a műemlékekről, nem a látnivalókról számolok be folytatásokban blogom olvasónak, hanem a szubjektív benyomásaimról.

Magyar vízilabdával is találkoztunk.

 Szendrői utcakép

És kis plakátokon is a magyar vizilabda

A délvidéki magyaroknál a magázás a megbecsülés jegye, a tegezés a lekezelést jelenti. (Találkoztam például két olyan magyar emberrel az egyik kempingben, akik nagyjából egykorúak voltak, 10 éve együtt kártyáznak, és magázódtak a tiszteletük jeleként. Én meg a tiszteletem jegyeként tegeződni akartam velük, de értetlenül néztek rám!!! Trianon óta ők tartják a régi szokásokat, mi pedig változunk.)

Nagyon udvariasak voltak a szerbek hozzánk. Bárkit megkérdeztünk bármiről, nagyon szolgálatkészek voltak. És mindegyik próbált még magyar szavakat is mondani (Jónapot, Viszontlátásra, stb.). Ez nemcsak a volt magyar területekre érvényes, hanem az eredeti szerb részeken is!!! Még dinnyevásárláskor is próbáltak magyar szavakat mondani!

Meglepően sok gyereket láttunk, és mindenfelé játszótereket. Nem a modern európai szabvány szerint, hanem a régebben nálunk is megszokott olcsóbbakat. De még kis falukban is volt hinta, libikóka. Dunadombó egy kis falu. Partizán emlékmű és játszótér ott is található (itt éppen egymás szomszédságában - bal oldalon és hátul látható).

A titeli játszótér. De mi lehet a rendeltetése annak az eldőlt kék oszlopnak?

(Készült: 2016-ban)

Szerbiai benyomásaimról (5/1.)

Délen, a Bácska, Dél-Baranya/Drávaszög, Muraköz, Mura-vidék területének 1941-es visszarendeződése után Magyarország határa teljesen a vizek mentén alakult ki: Dráva, Duna, Tisza. Az Országhatártúra mozgalom –­ kezdeményezésemre – a 75. évforduló alkalmából (több napos) vízi és szárazföldi túrát szervezett. Most nem a műemlékekről, nem a látnivalókról számolok be folytatásokban blogom olvasónak, hanem a szubjektív benyomásaimról.

          A Tisza mentén mindenfelé magyar szót hallottunk, szerbet nem is igen. Az ottaniak elmondták, mostanában nincs a szerbekkel semmi probléma, lehet magyarul beszélni, ügyet intézni, vannak magyar iskolák stb. Sokfelé láttunk magyar utcatáblákat, feliratokat, magyar nevezetes emberekről szobrokat. Néhány példa:

 István király Horgoson és Moholyon

Utcanévtábla Kevevárán, Antalfán és Óbecsén

 A zentai csata emlékművén is magyar a felirat

Beszédes József szobra Magyarkanizsán
(Vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Magyarkanizsán született 1787. február 13-án)

Zentán megbecsülik kiváló polgármesterüket (a magyar időkből)

A zentai híd lábánál a bácskai vérbosszú során itt kivégzett magyarok emlékét őrző négy kopjafa

Horgoson magyar 56-os emlékmű is látható

(Készült 2016-ban)