VISSZAEMLÉKEZÉS - Nagyszerűen sikerült az író-olvasó találkozóm Miskolcon - 2015. április 17. (3/2)

Dr. Prokai Margit igazgató bemutatott a közönségnek, és méltatta írói tevékenységemet. Kezében a 

II. Rákóczi Ferencről írt könyvem, mely - bevallása szerint - neki a legkedvesebb a könyveim közül.

         Az Észak-Magyarország napilap hosszú interjút közölt velem az április 16-ai számában. Ennek részleteivel és a most készült képekkel emlékezem.
Milyen tevékenységére emlékszik vissza a legszívesebben Miskolcon?

            Huszonöt–huszonnyolc évesen komoly feladat volt egy megyei jogú város (abban az időben öt volt összesen) szerteágazó hivatásos és amatőr művészeti életét irányítani. Az egész egy álomnak tűnik. Ezen belül a legnagyobb élményem az 1973. június 10-i Diósgyőri Rockfesztivál felügyelete volt, mellyel Miskolc bekerült a rock világtörténetébe, és az 1972-es Ki mit tud? megyei-városi selejtezők és döntő rendezése. 

Szabadidejében ill. nyugdíjas korában történelmi tárgyú könyveket, tanulmányokat is írt, ír. Találkozott eközben Miskolccal, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével?

            Életem folyamán nyolc könyvet és mintegy 400 ismeretterjesztő cikket írtam folyóiratokban, hetilapokban, napilapokban (pl. az Észak-Magyarországban, a Déli Hírlapban is), tartottam ezer körüli előadást történelmi, utazási, életviteli témákban.

Történelmi munkásságomban eddig két szakaszt dolgoztam fel a magyarság történetéből: az Árpád-ház kihalásától a török kiveréséig tartó négyszáz évet, valamint a kuruc időket megelőző és az azt felölelő II. Rákóczi Ferenc életét és szabadságharcát központba állító száz évet. Miskolcot és Abaúj, Borsod, Zemplén megyéket ezekből ki sem lehetne hagyni, ugyanis a Történeti-Magyarország fontos központi helyén találhatók, könyveimben lépten-nyomon szerepelnek az itteni települések, várak, események.

Most a trianoni diktátum igazságtalanságáról írok egy könyvet, amiből ezúttal sem maradhatnak ki a szétdarabolt Abaúj és Zemplén megyék. (Folytatom)

Az interneten találtam:

Cséti Imre (2015. 04. 18.)
Kedves Zsolt! Gratulálok a tegnapi napodhoz – nagyszerű volt az előadásod! Üdvözlettel: Imre
U. i.: kívánok sikeres 50 éves találkozót is Neked!

          Gyarmatiné Marika (2015. 04. 18.)
…. egy briliáns előadást tartottál.
Megismertük kedves közvetlen lényedet……
Köszönöm, Tanár Úr!!!!!!

Marinkovics Éva (2015. 04. 18.)
Kedves Botond!!Gratulálok a tegnapi sikerhez!!!!!!

Bordás Marcsi (2015. 04. 18.)
Gratulálok a sikeredhez! További jó munkát, jó egészséget kívánok!

Madarasné Éva (2015. 04. 18.)
Nagyon közvetlen, ugyanakkor színvonalas találkozó volt.

Falvassyné Majdik Edit (2015. 04. 18.)
Mindig meglepsz, gratulálok.

Visszaemlékezés - Alsóőrsi előadásom beharangozása 2015-ben

 Horvátországról megjelent útikalauzaim

Rovinj a tenger felöl

 Rabacban idegenvezetőként 1983-ban (bal szélen)

Plitvicei vízesés

 Spalatóban (Split) 2005. augusztus 16-án

Trau (Trogir) vára

A pólai (Pula) amfiteátrumban

NOSZTALGIA - Nagyszerűen sikerült az író-olvasó találkozóm Miskolcon (2015. április 17.)

      Az Észak-Magyarország napilap hosszú interjút közölt velem az április 16-ai számában. Ennek részleteivel és a most készült képekkel számolok be az író-olvasó találkozómról.
       Milyen kapcsolata volt gyermek- és ifjúkorában Miskolccal?

    Általános iskolai tanulmányaimat Sárospatakon kezdtem, ahol szüleim tanárok voltak. Édesapám a Református Gimnáziumban, édesanyám Hercegkúton tanított. Édesapám kiváló eredményeket ért el az oktatásban, ezért meghívta a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem a matematika tanszékre tanítani. A tapolcai elágazásnál laktunk, így én a hejőcsabai általános iskolában folytattam a tanulmányaimat a második osztályban. Később a Népkert mellé költöztünk, a 7–8. osztályt már a Kossuth utcai Általános Iskolában végeztem. A Földes Ferenc Gimnáziumban ötven évvel ezelőtt, 1965-ben érettségiztem. A családi indíttatásomból egyenesen következett az életutam. Ehhez először el kellett végeznem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Bölcsészettudományi kara történelem–népművelés szakát.

Az egyetem után visszatért Miskolcra. Soha nem szakadt el máig kedvenc városától.

         Egyetemi éveim alatt rendszeresen tartottam klubesteket, vetélkedőket, ismeretterjesztő előadásokat. 1968-ban a Gárdonyi Géza Művelődési Házban – az országban az elsők között – nyári gyermekfoglalkoztatást végeztem, 1968 őszétől pedig ugyanitt a Hélios Ifjúsági Klub irányítására kértek fel.
          Ötödéves koromban az Ady Endre Művelődési Házban végeztem a fél éves kötelező népművelési gyakorlatomat. Ennek vége felé Tok Miklós osztályvezető (aki előtte már a Földesben igazgatóm is volt) felhívott telefonon, és behívott a Városi Tanácsra beszélgetni, majd nagy meglepetésemre felkínálta a város művészeti főelőadói beosztását.

            A gyakorlati népműveléssel már tisztában voltam, 25 évesen elkezdtem megtanulni az irányítást is. Megszületett az első fiam, Zsolt, lakást pedig nem kaptam. Feleségem Berettyóújfaluba való volt, az ottani Járási Művelődési Központ igazgatójának pedig szolgálati lakást ajánlottak, így három év után elköltöztünk Miskolcról. 

            Életem folyamán könnyű volt népművelési tevékenységet végeznem, mert Demcsik Ivántól, Tóth Józsi bácsitól tanultam meg a gyakorlatot, Tok Miklóstól, Csótai Jánostól a vezetés, amit majd Berettyóújfaluban, Veszprémben és Szekszárdon művelődési központ igazgatóként kamatoztattam. Óraadó tanárként pedig szüleim, valamint kiváló nevelőim (pl. Hejőcsabán Iván Tiborné tanárom,

a Földesben Dr. Harsányi László magyar-német, Bándy Pál történelem tanárom) példáját követtem.

            Nyolc évvel ezelőtt, Budapesten, a Várban működő Magyar Kultúra Alapítvány határon túli magyarok művelődését segítő szakreferenseként mentem nyugdíjba.

Megkaptam az első gratulációt is Cséti Imrétől (2015. 04. 18. 05 órakor):

Kedves Zsolt! Gratulálok a tegnapi napodhoz – nagyszerű volt az előadásod! Üdvözlettel: Imre 

U.i.: kívánok sikeres 50 éves találkozót is Neked!

(Folytatom)

NOSZTALGIA - Szeretettel várlak benneteket Alsóörsre

Nagyon jól sikerült. Öröm visszaemlékezni rá. A meghívó:

Zsoltoknak boldog névnapot kívánok!

Ki nyerte meg a második világháborút?

          Sokszor elgondolkodom, ki nyerte meg a II. világháborút? Hivatalosan például a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia. De ezek az országok már a térképen sincsenek! Németország pedig újra Európa vezető hatalma, Japán, Olaszország sem panaszkodhat. Sőt Horvátország, Szlovákia önálló állam lett újra, amit Adolf Hitlertől kaptak a háború alatti hűségükért, és amit a "vereségük" után elvettek tőlük.

          Németország és Japán egyébként még nem írta alá a békeszerződést sem, csak a fegyverszünetet. Tehát ki nyeri meg ezt a háborút? Azt szokták mondani, az, aki a békét megnyeri. Lehet másnak is elmélkedni ezen.

          Bajnán a temetőben találtam szovjet és német katonák második világháborús sírját, emlékművét. Alább mellékelem - ki nyerte meg ezt a háborút?

(2012-ben készültek a képek.)

Kinevetjük a koronavírust