„Balatonfüreden egy ifjú hárs viseli
az én nevemet. Szív alakú levelet hajt
a hazámtól oly távoli partok mentén.”
(Részlet a Balaton partján c. verséből.
Fordította: Kotzián Orsolya)
Fordította: Kotzián Orsolya)
Salvatore Quasimodo költő, műfordító, kritikus 1901. augusztus 20-án született a szicíliai Modicában. A XX. századi olasz költészet legnagyobb alakjainak egyike, Ungaretti és Montale mellett a hermetista irányzat képviselője. „Lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat” 1959-ben Nobel-díjjal tüntették ki.
Magyar nyelven megjelent kötetei: Hazatérések (1960), Nyitott ív (1980), Föld (1994).
1961-es magyarországi útja során Balatonfüredre is ellátogatott, és a szívkórház korábbi híres pácienséhez, Rabindranath Tagore Nobel-díjas költőhöz hasonlóan ő is fát ültetett emlékül. A Tagore sétány mellett ma már „olasz liget” magasodik Quasimodo hársfája körül.
Nevét az évente meghirdetett Salvatore Quasimodo Költőverseny és Nemzetközi Költőtalálkozó is őrzi Balatonfüreden – számos irodalmi és képzőművészeti program kíséretében. (Békey Mária írását is felhasználtam.)
A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik évente, melyek közül 7 tagú zsűri választja ki a legjobbakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése