A Tisza forrásvidéke

         

Fehér-Tisza

Gondolatban járjuk végig a 40 km-es utat, amit a forrásból előbukkanó cseppek a Fekete-Tiszával való egyesülésig megtesznek. Az erdőszint felső határáról lefelé ereszkedve utunk hegyi pásztorok kunyhói ( esztenák ) mellett vezet. Az Asztag oldalában lévő tisztásokról szép kilátás tárul elénk. Zöld fenyvesek, havasi legelők, rétek egyhangúságát megbontó esztenák és a távolban fenségesen kiemelkedő ezeréves határhegy a Csornahora. Ez az egész térség legmagasabb hegysége, amit délről az Iván pap-havas zár. Egy erődszerű, monumentális építményt a csillagvizsgáló és meteorológiai állomást láthatjuk, amit 1936-38 között a Lengyel Tudományos Akadémia építetett francia segítséggel. A második világháború kitörése után a berendezéseket leszerelték, ezt követően először Budapestre majd Bécsbe szállították, és csak a háború után kapta vissza a lengyel állam. Lengyelország felosztása után az épület szovjet kézre került. Magyarország hadba lépését követően, 1941-től a magyar honvédség légvédelmi és tüzérségi figyelőpontjául szolgált. Ma a romos állapotban lévő épület csupán a turisták számára nyújt menedéket. Az Asztag oldalában lefelé ereszkedve követjük a tisztavizű forráspatak irányát. Jobbról egy bővizű patak a Roscsolij duzzasztja fel a bátortalanul csörgedező Fehér-Tiszát, később balról a Kanuszjanka, majd a Holló-csúcs ( 1696 m ) felöl a hegy nevét viselő patak csatlakozik a Fehér-ághoz. Lejjebb a rohanó vízhez balról a Cserepik, jobb felöl Fluerás társul. A kidőlt fákkal, zuhogókkal tarkított patak völgyébe balról a Kis - és Nagy - Pereszlip, majd jobbról a Krivjanka növeli a Fehér - Tiszát.

Az elszállításra váró szálfák, és a hegyoldal fakitermelésre szolgáló csúszdái már az emberek jelenlétére utalnak. A magasból induló köveken és zuhogókon átbukó víz jobboldali mellékágánál, az Uhoroszkij-pataknál az egykori Hűvös (Sztohovec)-gát a faúsztatás céljára épült víztározójának maradványait találjuk. Az elhanyagolt táj láttán nehéz elképzelni, hogy a Fehér-Tisza völgyében az 1960-as években 32 km-en át vasútvonal vezetett. A folyóvölgyben található fővonalhoz keskeny nyomtávú szárnyvonalak csatlakoztak, amiknek érdekes kiegészítői voltak a hat helyen megépült siklóvasutak. Ezek a hangulatos erdei vasutak ma már sajnos nem léteznek.

A következő jobb oldali mellékág az Iván pap-havasának oldalában eredő Tarkás ( Balcul ) - patak. A patak völgyében haladva rátalálhatunk az egykori Balcatul vízfogó zuhogójára. Mellette találhatjuk a menedékházból átalakított mára már nagyon leromlott állapotban lévő munkásszállót, amely a favágók és hegyi pásztorok szálláshelye volt. Az előzőekben már említésre került vasútvonal egyik leágazása a Balcatul - völgyében lévő víztárolóig vitt, míg egy másik szárnyvonal a Vaszkul-patak völgyében épült gátig vezetett. A következő jobb oldali patak, a Lemszkij, a Kökörcsines ( Brebeneszkul )-hegy oldalából lejövő vizet szállítja a Fehér-Tiszába. Az ekkora már rohanó folyó mellett eljutunk az első településre, a Láposmezőhöz tartozó Hoverla faluba. A falu központjában, észak felöl a Hoverla patak hozza vizét. A Hoverla - völgyében épült az egyik legnagyobb víztároló ( 160.000 m3 ), romjai közelében ma a Kárpáti Bioszféra Rezervátum ellenőrző kapuja található. A patak mellett a rezervátum ős fenyveseiben erdei kövezett út vezet. A patak felső szakaszán az utat szép vízesés teszi még hangulatosabbá. Ezt követően megérkezünk a Hoverla-nyeregbe (1537), ahol menedékház és egy kis kápolna várja az túrázókat. Innen indul a Hóvárra vezető túraútvonal utolsó szakasza. Hoverla faluban a patak torkolatánál található a Fehértiszai Erdészeti Hivatal épülete. A továbbiakban már aszfaltúton tudunk tovább haladni az önkormányzat székhelyét adó Láposmezőre. Elhagyva a települést, Tiszabogdányhoz tartozó Bértelek (Brebolya) falucskába jutunk, ahol bal kéz felől a folyóhoz társul a Lesul-patak.

Rövid szakaszon három patakocskát is felvesz a Fehér-Tisza: balról a Sóskás-hegyről (1759 m) eredő, 8 km-es Sóskás (Scsaul)-patakot, majd jobbról a Rohonyeszka és Hermanyeszka összefolyásából kialakuló, 10 km hosszú Bogdány - patakot, és az újból balkéz felöl a Máramarosi Pop Ivánról (1937 m) kanyargó Borvíz (Kvasznij)-patakot. Valamennyi patak völgyében valaha erdei vasút üzemelt, a faúsztatást pedig vízfogók segítették. Következő állomásunk a nagy gazdasági és idegenforgalmi múlttal rendelkező Tiszabogdány. Nem is olyan rég még több falut egyesítve városi típusú település volt. Ma a falvak egy része különvált és Tiszabogdányt községgé "fokozták le". Tiszabogdány teljesen összenőtt Vidráspatak (Vidricska) községgel. A két falut a Farkas (Vovcsij) - patak vonala választja el egymástól mely a Fehér-Tiszával bal oldalról egyesül. A Sesul (1727 m) vízét a jobb oldali mellékág, a Pál (Pavlik) - patak juttatja a Fehér-Tiszába. A Fehértiszavölgyi vasút első szakasza Rahóról a Pál-patak völgyében vezetett és már 1928-ban üzembe helyezték. A patakvölgyben egykor vízduzzasztó is funkcionált. A Pál-patak torkolatával majdnem szemközt a falu nevét adó Vidrás (Vidricska)-patak siet a főágba.

A Fehér-Tisza völgyének utolsó települése a hegyi státusszal rendelkező Nyilas ( Rosztoki ). A folyó jobb oldalán még egy kis patak a Berendai hozza az Ösztövér (Stevjora, 1242 m ) vizét a Fehér-Tiszába. A falu és az út végén Tiszaközhöz, aFehér- és a Fekete-Tisza összefolyásához érkezünk.

Kigyűjtve idevonatkozó orosz irodalmakból.

A Fehér-Tisza a Máramarosi Havasok egyik csúcsa, az 1651 m-es Asztag csúcs közelében ered és Rahónál találkozik nagyobb testvérével a Fekete-Tiszával.

Tiszaborkút

Indulás a Tisza forrásához

Ki a Tisza vizét issza ...

A Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyása Rahónál. Innen hívjuk Szőke-Tiszának