A tudomány világnapjára a békéért és a fejlődésért - november 10.

Márton napi (nov. 11.) előzetes - Libacomb párolt káposztával és tört krumplival

(Forrás: Két cica konyhája/Metropol)

Szent Márton napjára - november 11. Márton-napi hagyományok, szokások

1. „Novemberben, Márton napján

Liba gágog, ég a kályhán,

Aki libát nem eszik

Egész évben éhezik”

Az ismert Márton lúdja legenda egy régi római történeten alapszik. E történet szerint a Capitolium lúdjai felébresztették az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni. Ebbe a történetbe szőtték bele Márton alakját később.

             Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hizlalt ludat fogyasztanak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezni fog egész évben. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából is lehetett következtetni az időjárásra: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű és hosszú, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont barna és rövid, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs, sáros időre lehet számítani.

            A libát nemcsak finom húsa, hanem puha tolla miatt is szívesen tartottak a falusi házaknál. A tisztaszoba magasra párnázott ágyaiba nagyon sok toll kellett. Téli estéken a lányok és asszonyok fosztották a lúdtollat nagyon vidám hangulatban. Míg a kezük járt énekeltek, meséltek, beszélgettek. 

2. Márton nap zárja az éves gazdasági munkákat.

            Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje. Köszöntőt is mondtak, a gazda megfizette a bélesadót vagy rétespénzt. Márton vesszeje többágú volt, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A bősi gazdák a disznóól tetejébe szúrták dögvész ellen. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat. Bősön zsírral, szalonnával, kolbásszal ajándékozták meg a pásztort, esetleg pénzt is adtak. Az Ipoly vidékén a pásztorok sorra járták a házakat, és a gazdáktól ajándékot kaptak. A Nyitra megyei Zsérén is a pásztorok hordták a mogyorófavesszőt, amiért a gazdától ajándékot kaptak. A Dunántúlon – különösen Vas megyében – Márton-nap estéjén a pásztorok sorra járták a házakat köszöntőjükkel. Kezükben dús lombú nyírfavesszőt tartottak, melyből a gazdának is adtak, hogy tavasszal ezzel hajtsa először a jószágot a legelőre. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: „Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Se mink nem kezdtek, se mink nem végezzek. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van”. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. 

3. A Márton napi időjárásból következtettek a télre:

–Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.

–Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.

–Márton napján, ha a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár.

–Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak

–Ha jókedvű a Márton, kemény tél lesz, a borús Márton borongós télt hoz.

–Sokfelé azt tartják, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. Mivel ez a nap többnyire ködös, esetleg havas, a baranyaiak azt mondják: „Eljött Márton szürke lovon.” „Márton fehér lován nyargal.”

4.„A bornak Márton a bírája” – tartja a hiedelem, azaz ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák.

5. Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.

6. Sokfelé rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat.  Ez volt a negyven napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor még megengedett volt a jóízű és gazdag falatozás. Német nyelvterületen lámpás, fáklyás felvonulásokat is szerveztek. Ezzel a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánták eljuttatni mindenkihez.

7. Előestéjén Márton-maskarák jártak családról családra – eredetileg csak elmaszkírozott fiúk –, akik énekeltek és jó termést kívántak a háznak. E maskarázásban az ősök kultuszának nyomait látják a néprajzkutatók

Adjon Isten szerencsés jó estét! Megjött Szent Márton püspök szolgája. Adjon Isten bort, búzát, bikessiget, lölkünknek üdvössiget! 

8. A Gyertek haza ludaim! – kedvelt, általánosan elterjedt játék. Az eddigi lejegyzések több mint ötven szövegváltozatot  - pl. Sas és tyúk, Róka és kotlós, Héjázás -, és több játékmódot mutatnak. Tartalmi érdekessége, mindig ragadozó állatokat utánoz. A Gyertek haza ludaim!-féle játékok Európa-szerte ismertek. 

„Ködös Márton után Enyhe telet várhatsz, Havas Márton után Farkast soká láthatsz. Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja, Az András-napi hó A vetésnek nem jó.” (népköltés)

Nők görbe tükörben

Két barátnő beszélget:

- Imádom a természetet!

A másik végigméri, majd megszólal:

- Azok után, amit veled művelt?

Két barátnő találkozik:

- Hallom, hogy modellt álltál egy híres festőnek!

- Igen, méghozzá meztelenül! A kép címe: Éva és a kígyó.

- És kiről mintázta Évát?

Két asszony beszélget:

- Az én férjem író. Minden évben közöl egy szerelmes regényt.

- Az enyém meg minden hónapban elhallgat egyet.

Két nő üldögél a presszó teraszán. Elsétál előttük egy jól öltözött, aranycsíptetős, szivarozó öregúr. Az egyik nő megjegyzi:

- Látod, egy ilyentől szívesen elválnék!

Panaszkodik a barátnő:

- Borzalmas a férjem! Szenvedélyes dohányos, naponta elszív ötven cigit, telefüstöli a szobát, szétdobálja a csikkeket...

- Miért nem csináltál úgy, mint én? én már az első napon megmondtam a férjemnek: - Válassz Lajos, vagy én, vagy a cigaretta!

- S azóta?

- Azóta nem láttam Lajost.

Két vetélytárs színésznő véletlenül egymás mellé kerül az Oscar-díj gálaműsorának ünnepi vacsoráján.

- Képzeld, drágám! - fordul az idősebb a fiatalabbhoz. A londoni Lloyds hatmillió dollárra biztosította a mellemet.

- Tényleg, drágám? - méri végig a másik - És mit csináltál a pénzzel?

Öt gyümölcs a hosszantartó életért

          Köztudott, hogy az egészséges táplálkozás fő alkotóelemei a gyümölcsök és a zöldségek. A gyümölcsökben rengeteg fontos tápanyag van, mely szervezetünk számára elengedhetetlen. Lássunk 5 olyan gyümölcsöt, mely garantáltan meghosszabbítja életünket!

1. Áfonya
Az áfonyát azért érdemes fogyasztani, hogy látásunk javuljon, illetve, hogy koleszterinszintünket alacsonyan tartsuk. A második világháború idején pilóták fedezték fel, hogy ha áfonyát fogyasztanak, akkor javul az éjszakai látóképességük. Azóta számos látászavar kezelésére használják. Magas A-vitamin tartalma miatt a farkasvakság elleni gyógyszer alapanyaga. Az áfonya jó még a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek megelőzésében.

2. Ribizli
A nyár legegészségesebb gyümölcsének számít a ribizli magas C-vitamin tartalma miatt, korábban hatásosan gyógyították vele a skorbutot. Habár kicsit savanyú, érdemes belőle minél többet fogyasztani, mivel a rák megelőzésében komoly szerepe van. Mivel olaja hasonlít a bőrünkben lévő zsírokhoz, eredményes kezelhetjük vele a különféle bőrgyulladásokat, száraz és érzékeny bőrt egyaránt. 
Tipp: A főzés nélkül eltett szörp remekül megőrzi a ribizli C-vitamin tartalmát!

3. Málna
A málna mindannyiunk kedvence, nem csak finom, de nagyon egészséges is. Jótékony hatásai között szerepel, hogy normalizálja a vércukorszintet, serkenti a vérkeringést, megszünteti a menstruációs panaszokat, gyógyítja a gyulladt fogínyt, megelőzi az orrvérzést. Kiváló az immunrendszer erősítésében, így érdemes kihasználni, amikor szezonja van.
Tipp: A forró nyári napokat enyhítsük málna fagyival, vagy málna joghurttal!

 

4. Sárgabarack
Hatékony a rák megelőzésében, a fiatalság forrása. Azok, akik nagy mennyiségben fogyasztják a sárgabarackot, azok akár 100 évéig is élhetnek. A sárgabarack védi az ereinket, serkenti a máj méregtelenítő működését, késlelteti az időskori látásromlást. A szépségünk megőrzésében is nagy szerepe van, regenerálja a bőrt, ezért számos krémben és kozmetikumban fellelhető.

5. Szilva 
Nem túl népszerű gyümölcs, pedig egy szilvában annyi antioxidáns található, mint egy marék áfonyában. Az egyik legjobb salaktalanító, hiszen köztudott vizelet és hashajtó hatása miatt, így fogyókúra idején is szuper étel. Javítja a szervezet ellenálló képességét, nyugtató hatással van idegrendszerünkre.

(Forrás: femcafe.hu)

Bátorság minden mennyiségben

A lateráni főszékesegyház felszentelésének ünnepére - nov. 9.

A lateráni bazilika felszentelésének évfordulójáról kezdetben csak Rómában emlékeztek meg, idővel azonban egyetemes egyházi ünneppé vált. A lateráni bazilika felszentelésének ünnepe a katolikusok számára a Péter apostol széke iránti szeretet hordozója, az egység kifejezője.

            A lateráni bazilika vagy Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (olaszul Basilica di San Giovanni in Laterano) a római püspökség katedrálisa, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma. Teljes hivatalos neve latinul Archibasilica Sanctissimi Salvatoris et Sancti Iohannes Baptista et Evangelista in Laterano („a Legszentebb Megváltó és Keresztelő Szent János és János Evangélista Főszékesegyháza”). "Arcibasilica del Santissimo Salvatore e Santi Giovanni Battista et Evangelista in Laterano"). A legrégibb, és – mint Róma katedrálisa, Róma püspökének temploma, a pápai trón (Cathedra Romana) székhelye – a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is. „Minden templom anyja és feje”, az ökumenikus anyaegyház (azaz a teljes lakott világ anyaegyháza) cím birtokosa.

A csodálatos templomból bemutatom a főhajót

            Borromini a 16 m széles, 87 m hosszú főhajó antik oszlopsorai köré pilléreket épített, s az azokban kialakított fülkékben elhelyezett nagy barokk szobrok áldrámai mozgalmassága űzi el az ókeresztény egyház hangulatát.

            A főhajót záró nagy apszis és középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt és átalakításokat. Az apszis és a négyezeti tér közé eső – mai megjelenésében – gyönyörűen díszített kórus átalakítása és díszítése megtervezésével korábban Piranesi-t bízták meg, ez azonban nem valósult meg.

            Az apszisbeli boltív tetején a Megváltó óriási mellképe angyalok között. Alatta egy dombból kiemelkedő nagy kereszt és jelképes „Új Jeruzsálem" található a négy evangéliumot szimbolizáló folyóval. A kereszt lábánál Mária látható apostolokkal, Szent Antallal, Szent Ferenccel és a képet megrendelő IV. Miklós pápával (1288–92), aki megválasztása előtt szintén ferences szerzetes volt. Lejjebb – az apszis csúcsíves ablakai között – apostolok képei; a mellettük térdeplő két jóval kisebb alakú ferences barát egyike a mozaikok mestere, Torritini kezében zománcozó szerszámmal, és a másik a segédje. Valószínű, hogy Torriti csak részben alkotta, részben pedig restaurálta a mozaikokat. Krisztus alakja és a folyók virágos rétje a gyermekekkel, madarakkal a IV. század stílusára vall.

            A fő- és kereszthajók alkotta négyezeti térben emelkedő nagy gótikus márvány tubernákulum (1367) rejti Péter és Pál apostolok koponyáit. Sajnos, ez a középkori építmény is átalakítást szenvedett a 19. században. (Forrás: Wikipedia)