Horgászás görbe tükörben

15 éves házasság után egy pár a pszichológusnál.

          Miután a pszichológus megkérdezte őket, hogy mi a gond, a nő egy hosszadalmas, szenvedélyes és szívtépő listát zokogott el a szakembernek az elmúlt 15 év összes létező problémájáról. Csak mondta, mondta: elhanyagolás, bensőségesség hiánya, üresség, magányérzet, szeretet hiány, s egy egész lista a soha ki nem elégített érzelmi igényeiről, melyeket ki kellett bírnia házasságának eddigi szakaszában. A szakember miután végig hallgatta a listát, felállt, körbe járta az íróasztalát, majd egy hatalmas szenvedélyes csókkal magához ölelte az asszonyt.
          A nő elhallgatott, s mint akit elkábítottak, szótlanul leült.
          A pszichológus a férjhez fordult és így szólt: –Látja, erre van szüksége a feleségének, hetente legalább háromszor!! .... Meg tudja tenni?
          A férj gondolkodott egy kicsit, majd válaszolt: –Nos, hétfőnként és szerdánként el tudom hozni önhöz, de péntekenként horgászok.

Zöldparadicsom ősszel a kertben

Csetneki Juhász Balázs: Irgalom

A fájdalom

Ha meg akar ölni

Lesz-e akkor irgalom?

Ha a magány rám szakad,

Lesz-e aki rám talál a rom alatt?

Ha elmegyek, lesz aki csak emleget,

Lesz aki visszasír, és lesz aki elfelejt.
De ha mégis maradok, lesz-e akkor irgalom?

VISSZAEMLÉKEZÉS - Világszínvonalú kiállítás a budapesti Bélyegmúzeumban (2/2.)

           Dr. Balla Tibor alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgató-helyettese az I. világháború egyik legnagyobb emberdarálójáról, Przemysl erődjében szolgáló katona mindennapi megpróbáltatásáról, személyes történelméről, hősies helytállásáról osztotta meg velünk a gondolatait.

           Janus Mihály a Posta logisztikai igazgatójának előadása után Zombori Zoltán, a kiállítás rendezőjének érdekes, szakszerű tárlatvezetését élveztük.

          

          Dr. Homonnay Géza, a MAFITT elnöke "A magyar tengerhajózás fénykora 1868-1914" c. különleges dokumentumokkal illusztrált előadása  mindenki elismerését kivívta.

Mindenkinek szeretettel ajánlom a kiállítás megtekintését.

VISSZAEMLÉKEZÉS - Világszínvonalú kiállítás a budapesti Bélyegmúzeumban (2/1.)

          Tegnap délután új időszaki kiállítás nyílt a Bélyegmúzeumban. E megnyitók specialitása, hogy  egyúttal a téma legmagasabb szintű körbejárását is biztosítja a mindig nagyszámú érdeklődő előtt.

A gyülekezést is felhasználtuk a kiállítás tanulmányozására.

          Nikodém Gabriella igazgató szeretettel és tisztelettel köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntötte Gáncs Pétert, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét.
          Bevezetőjében elmondta, ez a kiállítás a polgári kor hajó- és repülőpostájának történetét foglalja össze. Két résztémát azonban külön is kiemelt, Peterdi István kapitány születésének 150. évfordulóját és a  przemysli légipostát, melyet száz évvel ezelőtt szerveztek meg Przemysl körbezárt erődjének második ostroma alatt.

          Borbíró András, a Zente Ferenc Színház (Salgótarján) színművésze mély átéléssel több alkalommal teremtette meg a hangulatát a kiállításnak. Gyóni Géza: Repülj már levelem! c. költeményét is az erődben írta, melyet repülőgép hozott át az orosz vonalak fölött. (Gyóni végigharcolta az első és a második ostromot, majd a kitörést is, végül orosz hadifogságban halt meg 1917-ben.) Többek között megismertük az 1915. év 9. számú várparancs mellékletét, amely a repülő postáról intézkedett. 

A látványt makettek is gazdagították.

(Folytatom)

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Mezőhát

Mezőhát (ukránul Лазещина [Lazescsina]) falu Kárpátalja Rahói járásban.

Fekvése

Rahótól északkeletre, a Kárpát-medence utolsó települése az egykori határ, a Tatár-hágó előtt, ma összeér Kőrösmezővel.

Nevének eredete

A Lazescsina helységnév ruszin víznévi eredetű, a falu az azonos nevű patak mellett települt a 18. században. A víznév alapja a láz főnév, amihez a ruszin -scsina képző kapcsolódik. Más feltevés szerint a helység a közeli Tatár-hágóra vezető, a falun keresztül haladó útról vagy ösvényről (перелаз) kapta a nevét. A magyar Mezőhát névmagyarosítás eredménye, 1904-ben keletkezett hivatalos úton.

Történetéből

• 895-1920 – Magyarország része
• 1919 – Román mgszállás
• 1920-1939 – Csehszlovákia része
• 1939-1944 – Magyarország része
• 1944-1945 – Csehszlovákia része és szovjet megszállás
• 1945-1991 – Szovjetunió része (USZSZK)
• 1991-től – Ukrajna része

Nevét 1785-1786-ban Lasiscsi néven említették. Későbbi névváltozatai: 1789-ben Inferior Lazescsina, Inferior Lazestsina, Superior Lazescsina, Superior Lazestsina, 1808-ban Lozuscsena, Lozusscena, 1828-ban Lazestyina, 1838-ban Lazestyina, 1882-ben Lázes, 1892-ben és 1898-ban Lazescsina, 1907-ben és 1913-ban Mezőhát, 1925-ben Lazeščina, 1930-ban Lazeština, 1944-ben Mezőhát, Лазещина, 1983-ban Лазещина.

Lakóinak száma a 2001-es népszámlálás idején 4171 fő volt.

Nevezetességei

Urunk színeváltozása fatemplom: a falu Kőrösmező felőli végénél, már Kőrösmező közigazgatási területén van a 18. század végi hucul stílusú fatemplom, a Plitovatij.

Egy XVIII. századi, a kőrösmezői fatemplomhoz némiképp hasonló szakrális építmény áll. De annak ellenére, hogy a két épület azonos kereszt alaprajzú, templom és templom között alapvető különbségek vannak. Az épület elülső homlokzata rendkívül szépen kivitelezett. Az egész épületet uralja a központi kupola sátor.

A templom a mai ivano-frankovszki területen fekvő Jablunica községben épült, és 1871-ben hozták át Mezőhátra.

A templomépületen található orosz felirat szerint ezt a házat Isten dicsőségére 1871-ben Plasztunyak Mihály és felesége, Telecsuk Mária állíttatta fel. Építője Jurko Leklyuk, 1872.

A fából épült, ötös tagolású, egyszintes templom a hucul népi építészeti iskola jellegzetes darabja. Sarkain a fenyő rönköket a jobb illeszkedés érdekében bevágták. A falak  mindenütt zsindellyel fedettek.

Kereszt alaprajzú, melyet két, egymást átszelő, csaknem egyenlő oldalú téglalap alkot. A nyugat-keleti irányú része alig hosszabb az észak-délinél. Az épületet minden oldalról kéthajlású fedélszék zárja, a homlokzati részt egy kis sátorkupolával koronázza. A párkány rész felett a hajót nyolcszögletű sátortető tető fed. Az épületnek három ajtója, bejárata van. Belülről a főhajót egyébként szintén sátortető zárja, míg a mellékhajókat síkmennyezet. A korlátok és a galéria rész gazdag cizellált díszítésekben.

A belső teret díszítő fafaragások 1782–1785 között készültek. A régi ikonosztáz helyére 1932-ben állították fel a ma is látható újat.

A templom épületétől délkeletre áll a kétszintes (nyolc- és négyszögletes alapú) harangtorony. Építőanyaga: fenyő. Az első szint körül kis szoknyatető fut körül, míg a második szintet sátortető borítja.

1963-ban a templomot bezárták, és átalakították múzeummá. A templomot és a haranglábat 1971-ben állították helyre. 1990 óta a templomban ismét rendszeresen tartanak alkalmakat. A templom és a torony figyelemre méltó alkotásai a klasszikus hucul építészetnek, de 1995-ben a két épületet sajnos bádoggal fedték le.

Temető:

Mezőhát az utolsó település a Kárpát-medencében a Tatár-hágóhoz vezető úton. A közel ötezer fős falu területén 1944-45-ben, kutatásaink szerint 54 honvédet temettek el. 1944. szeptember 14. és szeptember 26. között 44 katonánkat hantolták el a helyi hegyivadász laktanyától és az itt települt 10. számú tábori kórháztól (m.kir. 10. gyaloghadosztály tábori kórház) néhány száz méterre lévő g.k. temetőben. A harcok ekkor még a hágó másik oldalán folytak, Tatarow, Worochta és Jablonica községek környékén. A 44-ben fegyvertől elesettek sorát a kaposvári 6. gyalogezred egyik katonája zárta, akit a már említett tábori kórházból mellhártya gyulladással küldtek hátra a 101. eü. oszloppal, de a Tatár-hágót ekkor már elfoglaló oroszok aknavető gránátja 1944. szeptember 26-án este 7-kor bevágott az egészségügyisek közé és megölte a tabi illetőségű honvédet. Testét sebtiben a mezőháti páncélház mellett temették el. Az előrenyomuló szovjeteket másnap a kevelei és a Kőrösmező fölé emelkedő magaslatok védelmi támpontjai állították meg. A mezőháti g.k. temetőben hantolták még el 1945 februárjában és márciusában azt a 9 honvédet is, akik a Vörös Hadsereg kötelékében lévő 1. vasút- és hídépítő hadosztály II-III. zászlóaljaiban "szolgáltak", jobb híján bízva abban, hogy önkéntes jelentkezésükkel elkerülik a szovjet hadifogságot. Ők a szörnyű munkakörülmények, a hideg és az elégtelen élelmezés miatt bekövetkezett balesetekben, illetve betegségekben haltak meg. A közelmúltban bejártuk az egykori g.k. temető területét és a sírok egy részét megtaláltuk. Igen, csak egy részét… Mivel a háború után született nemzedékek és a betelepülők nem tudták, hogy milyen halmokról van szó, már beletemettek a katonai parcellába és kitett padjaikkal helyi szokás szerint jelezték, igényt tartanak a sírkert adott részére. Nem lesz könnyű megállítani a folyamatot…

 Egykori vázlat, amelyen a tábori lelkész megjelölte a görög katolikus temetőben található magyar katonai sírok helyét. A rajzon láthatóak a 13. hegyivadász zászlóalj 2. századának és a 10. számú tábori kórháznak helyet adó laktanya épületei is.

Római katolikus templom:

Pravoszláv templom:

Most épül (2016. szeptember)

Kirándulás

A települést dél-délkeleti irányban elhagyva néhány km-re található Kozmecsik turistatelep. Innen nehéz, fárasztó úton közelíthető meg a Csornahora-hegység csúcsai, egyben a Hóvár (Hoverla) (2061 m, Ukrajna legmagasabb pontja) is. Nagyon jó túra tehető a 2020 m magasságú Pietroszhoz, valamint a Kőhavashoz. 

A Hóvárhoz igyekvő turistákat a hegyi mentőszolgálatnál, az erdészháznál regisztrálják. Erre a területre – még derült napokon is – célszerű meleg öltözetet, esővédő felszerelést vinni (augusztusban volt már, hogy átláthatatlan köd, havaseső fogadta az idelátogatókat).

A Kárpáti Bioszféra Rezervátum engedélyét díjfizetés ellenében beszerezhetjük a látogatóközpontokban.

Tisza

(A képeket készítettem: 2015-ben)