1921. augusztus 10-én a (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) felhívást tett közzé: Mentsétek meg Nyugat-Magyaroirszágot! Előzménye:
1918. november végén megalakult Budapesten a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) a magyar békedelegációi tárgyalási előkészítésének tudományos támogatására. Alapítói: Karafiáth Jenő jogász, Kelemen Kornél ügyvéd, Lázár Andor ügyvéd, Lázár Ferenc közjegyző, Milotay István újságíró, Pethő Sándor újságíró. Elnökei: id. lóczi Lóczy Lajos, Teleki Pál, Urmánczy Nándor. Főtitkára: Krisztics Sándor. A Liga jeles tagjai között említésre méltó Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja, dr. Persays Ferenc (élt: 1854-1937), Bars vármegye alispánja. Buza Barna, a Károlyi-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere (regnált: 1918.október 30.–november 3.) kétmillió koronával segítette az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társasás is támogatott. Országszerte helyi szervezetei alakultak. A Magyarországi Tanácsköztársaság feloszlatta, de annak bukását követően, 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Ettől kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket, különböző kiadványokat, levélzárókat adott ki a megalázó békeszerződés ellen.
1918. november végén megalakult Budapesten a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, vagy rövidebben (Magyar) Területvédő Liga (TEVÉL) a magyar békedelegációi tárgyalási előkészítésének tudományos támogatására. Alapítói: Karafiáth Jenő jogász, Kelemen Kornél ügyvéd, Lázár Andor ügyvéd, Lázár Ferenc közjegyző, Milotay István újságíró, Pethő Sándor újságíró. Elnökei: id. lóczi Lóczy Lajos, Teleki Pál, Urmánczy Nándor. Főtitkára: Krisztics Sándor. A Liga jeles tagjai között említésre méltó Cholnoky Jenő földrajztudós, író, egyetemi tanár, az MTA tagja, dr. Persays Ferenc (élt: 1854-1937), Bars vármegye alispánja. Buza Barna, a Károlyi-kormány ideiglenes igazságügy-minisztere (regnált: 1918.október 30.–november 3.) kétmillió koronával segítette az állam részéről a szervezet megalapítását, amit a Magyar Földrajzi Társasás is támogatott. Országszerte helyi szervezetei alakultak. A Magyarországi Tanácsköztársaság feloszlatta, de annak bukását követően, 1919 augusztusában gyakorlatilag azonnal újjáalakult. Ettől kezdve országosan szervezett tüntetéseket és tömeggyűléseket, különböző kiadványokat, levélzárókat adott ki a megalázó békeszerződés ellen.
Miután
1920.
július
4-én
aláírásra került a trianoni
békediktátum,
a Védő Ligák Szövetségével közösen pályázatot írtak ki a
magyarság aktuális életérzését kifejező rövid imádságra,
illetve jelmondatra. A
győztes pályaművek: Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar
hiszekegy c. imája (melyet a szerző 1921-ben Hitvallás
c.
hosszabb verssé bővített), ill. ismeretlen szerző
Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország
jelmondata.
A
Liga menekült gyermekek számára internátusokat szervezett.
1920-ban kiadott irredenta levélzáró sorozatukat Tary Lajos tervezte. Országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren az ún. Irredenta szobrokat;
1920-ban kiadott irredenta levélzáró sorozatukat Tary Lajos tervezte. Országos gyűjtéséből összejött pénzből csináltatta és állíttatta fel 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren az ún. Irredenta szobrokat;
A
Területvédő Liga „találta meg” és használta fel saját
propagandacéljaira József
Attila
1922-ben
írt Nem, nem, soha! című versének címét, aminek kissé
módosított változata a Nem! Nem! Soha!. gyakorlatilag a Liga (nem
hivatalos) országos jelszavává vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése