2022. január 13., csütörtök

A farsang (Vízkereszttől hamvazószerdáig) 1. - Az ördög ünnepe

            Az idén a naptár hosszúra, vagy „kurtára szabta ki a farsang idejét” – bizony mi aligha tudnánk úgy számot adni róla, mint a víg poéta, Csokonai az 1799. éviről. Egy biztos, hogy mindig rövidnek tűnik.
            A karnevál az egyik legérdekesebb és sok-sok évszázados örökségünk. Szerte Európában otthonos volt a falvak utcáin éppúgy, mint a királyi paloták tükrös termeiben. Sokan üldözték, még többen szerették. Országonként, koronként, társadalmi osztályonként más-más formában jelent meg. De mindent túlélt, és lényegében ugyanaz maradt: a vidámság, a móka, a játék ünnepe.
            Őshazája Itália. A régi római Saturnalia-ünnepekből származik. A nálunk kevésbé használatos olasz eredetű „karnevál” szó egyes kutatók szerint a „carne-vale” azaz „hús, isten veled!” szójátékból, más kutatók szerint a karneválon felvonuló tengeri hajót ábrázoló „cerrus navalis”-ból keletkezett. Köznyelvünk „farsang” szava német jövevény, a Fasching szóból ered. Valószínű, a hazai német polgárságtól vettük át.
            A legtöbb országban – így hazánkban is – az ún. epifánia-ünneptől (vízkereszttől) a húsvét előtti negyvennapos böjtig, hamvazószerdáig tart a farsang. A szezon legjelentősebb napja általában mindenütt a húshagyó kedd.
 mi aligha tudnánk úgy számot adni róla, mint a víg poéta, Csokonai az 1799. éviről. Egy biztos, hogy mindig rövidnek tűnik.
            Eleinte nagy népünnepély volt, maskarás, álarcos utcai felvonulásokkal, mulatozásokkal, de belevitték a természet megújhodásának köszöntését is. Ez utóbbiakból eredtek a vidám népi jelenetek. Később otthonos lett a báltermekben is.
            A mulatságokon a társadalmi osztályok elkülönülése nem volt olyan merev, mint egyébként. Velencében például a 13. század végétől hivatalos ünnep volt a húshagyó kedd, melynek rendezvényein minden rendű és rangú lakos részt vett. Máshol is gyakran megtisztelték jelenlétükkel még a királyok, uralkodó hercegek is alattvalóik mulatságát. A keresztény egyházak a középkorban a farsang megítélésében egy véleményen voltak: az ördög ünnepe.  
(A Veszprémi 7 Nap 1998. január 29-i számában megjelent cikkem felhasználásával.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése