2019. január 12., szombat

A 2. magyar hadsereg emléknapjára - január 12.

1943. január 12-én indította meg a szovjet Vörös Hadsereg az Osztrogozsszk-Rosszos-hadműveletet a 2. magyar hadsereg ellen, Voronyezs város irányába. A szovjet csapatok néhány nap alatt áttörték a magyar, majd a német védvonalakat.
A mintegy 210 ezer fős magyar hadseregből 1943 január–február között fogságba esett 26 ezer fő, 42 ezer harcban elesett vagy megfagyott, 28 ezer pedig megsebesült. Ez a teljes állománynak kevesebb mint a fele.
Ha a szovjet oldalt nézzük, akkor az is kiderül, hogy a hadművelet nem volt sétagalopp: a Voronyezsi Front támadása során a Vörös Hadsereg 33 ezer halottat és 61 ezer sebesültet vesztett. A szovjet hadműveleti tervek a teljes magyar hadsereg bekerítését és megsemmisítését irányozták elő – ami nem történt meg. A hadműveleti tervek kudarca egyértelműen a magyar csapatok helytállásával magyarázható.
Voronyezs azonban csak egy mellékhadszíntere volt a világtörténelem eddigi legnagyobb ütközetének, a sztálingrádi csatának. A Sztálingrád térségében védekező mintegy 230 ezer katonát teljesen bekerítették, és ebből a létszámból 42 ezer főt (specialistát és 90 százalékban sebesültet) kimenekítettek repülőgépen, 108 ezren estek hadifogságba, és közülük csak 6 ezer tért vissza Németországba. Tehát: a német csapatok veszteségei arányaiban is sokkal súlyosabbak voltak, mint a 2. magyar hadseregé. (A Rubicon 2010/10. száma szerint a sztálingrádi német védősereg egyharmada egyébként szovjet önkéntesekből - civilekből és hadifoglyokból jelentkezettekből - állt!!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése