2022. január 10., hétfő

A Hortobágyi Nemzeti Park megalakulásának évfordulójára - - - 1973. január 10.

           Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt valósult meg a hazai természetvédelem nagy álma, ugyanis itt jött létre 1973. január 10-én az első nemzeti parkunk, a 81 ezer hektáros Hortobágyi Nemzeti Park (HNP). Magában foglalja a Hortobágyon kívül a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint például a Kilenclyukú hidat, a Hortobágyi Csárdát és a Pásztormúzeumot.
            1999-től a Világörökség része is. Az UNESCO, azt az egyedülálló értékét ismerte el, hogy a terület az elmúlt 4–5 ezer évben folyamatosan olyan nyílt legelőtáj volt, ahol a hagyományos földhasználati formák a biológiai sokféleség őrzőivé váltak. Itt a természet és az ember sajátos békés együttélésének gyönyörű példáját élhetjük, tapasztalhatjuk meg. Felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Természetesen az ember legelő állataival, a vizek szabályozásával befolyásolta a táj fejlődését, de nem vitatható, hogy a terület a rézkor közepétől nyílt legelőtáj.
            Éghajlata szélsőségesen kontinentális, mérsékelten meleg, jellemzőek rá az aszályos nyarak. Átlagos tengerszint feletti magassága 92 m körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok. Kanyargós szikerek, padkák, laposok tagolják a felszínt. Ezek a – sokszor csak néhány centiméteres – szintkülönbségek a "puszta emeletei". De ennyi is elég az eltérő növény- és állatvilág megtelepedéséhez..
            A Hortobágyi Nemzeti Parkról tanösvények, kiállítások, szakmai programok nyújtanak ismereteket. Ezekről a nemzeti park központjában, pusztai bemutatóhelyein, fogadóházaiban adnak felvilágosítást. Helyreállított csárdák, a Pásztormúzeum, csikósbemutatók, pásztorprogramok várják a látogatókat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése