Oláh György Nobel-díjas tudósunk születésnapi megemlékezése - 1927. május 22.

          Balatonfüred egyik különlegessége, hogy az itt megfordult híres személyiségek fát ültetnek a parkban. Az elsőt Rabindranath Tagore Nobel-díjs indiai költő ültette. 1926. november 1-én érkezett a szanatóriumba, majd gyógyulásának örömére ültette a hátsfát. A hindu hagyomány szerint, aki idős korában hársfát ültet, az megéri a fa kilombosodását. Tagore még tizennégy esztendőt élt.

Példáját először indiai politikusok követték, majd néhány év alatt hagyománnyá vált a faültetés, személyek mellett eseményeket is megörökítettek. Idővel a Nobel-díjasok külön területet kaptak.

          Nekem különösen kedves Harsányi János közgazdász és Oláh György kémikus faültetése, mert erről én tudósítottam a Pannon Napló olvasóit 1995. május 8-án.

          A minap Balatonfüreden jártam, és eszembe jutott Oláh Györgynek a sétány emlékkönyvébe írt szavai, amit a fenti cikkben is idézek: "Nagy öröm és megtiszteltetés volt fát ültetni Balatonfüred történelmi fasorában. Remélem, ez a kis fa jól fog növekedni..." Az alábbi fotón látható, a 18 év alatt növekedett, bokrosodott, és hirdette a magyar szellem dicsőségét.

Okos tanácsok

Dürer születésének évfordulójára - 1471. május 21.

Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.

Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

Ősei a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét mint nemesi előnevet használták („ajtós” németül Türer). Id. Albrecht Dürer 1455. március 11-én, 28 évesen érkezett Nürnbergbe. 1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, 18 gyermekük született, de csak 3 fiuk érte meg a felnőttkort. Ifj. Albrecht harmadik gyermekként 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott.

Azon képei, melyeket gyermek- és fiatalkorában készített, páratlan rajztehetségről árulkodnak. Tudunk egy sajnos elveszett, három fejet ábrázoló tanulmányáról, amelyet kilenc éves korában készített. Tizenhárom évesen készítette a bécsi Albertinában látható önarcképét, mely páratlan megfigyelőképességéről tanúskodik.

Élete vége felé elméleti műveinek kiadásával foglalkozott. Ezek a művek új gondolataikkal nagy hatással voltak a kortársakra.

1528. április 6-án érte a halál. Felesége szüleinek kriptájában helyezték örök nyugalomra a nürnbergi Szent János-temetőben. Willibald Pirckheimer a halotti búcsúztatóban azt mondta, hogy a halál mindenét elvette, kivéve a dicsőséget, ami fennmarad, amíg csak a Föld létezik.

          Dürer sírtáblájának felirata, melyet barátja, Willibald Pirckheimer helyeztetett a sírra:

„Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.”

(Forrás: Wikipedia)

Kajahumor

Kényelem minden mennyiségben!

Sztálin és fia, Vaszilij (Vászja)

Sztálinnak három gyermeke született: az első feleségétől egy fia, Joszif (Jakov), a másodiktól egy lánya, Szvetlana, és egy fia, Vaszilij (Vörös Vászja).

            Jakovval soha senki nem kivételezett (rá is szántam egy önálló bejegyzést május 15-én), Vaszilijt és Szvetlánát (rá is szántam egy önálló bejegyzést február 28-án) a lehető legjobban kényeztette mindenki, amivel ők a lehető legjobban vissza is éltek! Csak néhány mozzanattal kívánom alátámasztani a fentebb mondottakat.

            Vászja lelkületére jellemző: amikor a parancsnokságán egy „ellenséget” lepleztek le, saját lakásában egy rögtönzött kínzókamrát létesített. Az áldozat „talpát vékony rúddal kezdte ütlegelni”, egészen addig, amíg az egész esemény dorbézolásba nem csapott át.

            „Vaszilij nagyon sokat ivott, majdnem mindennap részeg volt – mondta később segédtisztje. – Volt, hogy hetekig nem ment be dolgozni, állandóan nők után futkosott.”

          A háború alatti züllött életét és felelőtlenségét Sztálin szégyellte, ezért lefokozta. Két feleségével is tűrhetetlenül viselkedett, majd elhagyta őket. De apjának azzal kedveskedett, hogy tiszttársait jelentgette fel neki, aminek sokszor végzetes következménye lett!

            Németországból Vaszilij egész „hadizsákmánnyal”, „arany dísztárgyakkal, gyémántokkal, smaragdokkal, tucatnyi szőnyeggel, rengeteg női fehérneművel, temérdek férfiöltönnyel, nagykabáttal, szőrmekabáttal, szőrmefelöltővel, asztraháni prémekkel” megrakott repülőgépen tért haza. Olyan sok luxuscikke volt, hogy a felesége, Tyimosenka apránként adogatott el belőle a pénzt zsebre tette.

            A háború végén Sztálin megbocsátott, és előléptette vezérőrnaggyá (tábornokká). A moszkvai katonai körzet légiereje Vaszlij parancsnoksága alatt állt, ám a feladat jócskán meghaladta a képességeit.

            És viselkedése sem javult. A sok közül egy példa: amikor Tbiliszibe (akkor a Szovjetunió Grúz Szövetségi Köztársaság fővárosa) látogatott, berúgott, majd részegen - nagy felfordulást keltve - a város utcái felett repkedett egy vadászrepülővel.

            Vaszilij rettegett a jövőtől: – Csak két megoldás lehetséges – mondta Artyomnak. – A pisztoly és az ital! Ha a pisztolyt választom, azzal nagy gondot okozok apámnak. Viszont ha meghal, akkor Hruscsov, Berija és Bulganyin darabokra fog tépni. El sem tudod képzelni, milyen az, ha az embernek egy feje felett lebegő karddal kell élnie.

            Jóslata nem teljesült be, mert Vaszilij Sztálint mindössze csak börtönbe zárták, majd kiengedték. Újra megházasodott, végül 1962-ben (42 éves korában) az alkoholizmusába belehalt.

Fia, Alexandr – aki anyja vezetéknevét használja – elismert színházi díszlettervező lett Moszkvában.

Források:

Kun Miklós: Oroszország válaszúton

Kun Miklós: Az ismeretlen Sztálin

Simon Montefiore: Sztálin. A Vörös Cár udvara.

Vicc a korabeli viszonyokról:

Hogyan szórakozik az ifjúság veszélyes játékokkal a világ különböző országaiban?
–Az USA-ban 5 fiatalember beszáll három versenyautóba és hatalmas versenyt rendeznek, miközben tudják, hogy az egyik autóban nem működik a fék, de nem tudják, melyikben.
–Franciaországban 5 fiatalember szenvedélyes éjszakát tölt el egy-egy lánnyal, miközben tudják, hogy egyikük nemi beteg, de nem tudják, melyikük.
– A Szovjetunióban összeül 5 fiatalember politikai vicceket mesélni, miközben tudják, hogy egyikük besúgó...

Kajahumor