Karfiolpaprikás

Hozzávalók

- 1 kg karfiol 
- 1 nagy fej vöröshagyma 
- fél dl olívaolaj 
- 2 csapott evõkanál pirospaprika 
- 1-1 db zöldpaprika, paradicsom 
- 2 evõkanál liszt 
- 1,5 dl tejföl 
- õrölt bors 
- só

Elkészítése

            Az apróra vágott hagymát pároljuk üvegesre a forró olajban, majd húzzuk félre a tűzről, és szórjuk rá a pirospaprikát. Keverjük össze, és öntsünk rá egy deci vizet. Sózzuk, borsozzuk meg, majd amikor felforrt, tegyük bele az apró kockákra vágott paprikát és paradicsomot. Lassú tűzön főzzük 10 percig, majd szórjuk bele a nagyobb rózsákra szedett karfiolt. Annyi vizet öntsünk rá, hogy a karfiolt háromnegyedig ellepje, majd fedő alatt, közepes tûzön pároljuk kissé roppanósra. A lisztből és a tejfölből kevés hideg vízzel készítsünk sima habarást, és sűrítsük be vele a karfiolpaprikást. Ügyeljünk arra, hogy a karfiolrózsákat ne törjük szét. Amikor felforrt, húzzuk le a tűzről, és forrón tálaljuk. Tejföllel meglocsolhatjuk, de külön edényben is kínálhatjuk hozzá. (Találtam: 109.hu)

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5/5.)

Estoril ideális mikroklimája miatt kedvelt óceánparti üdülőhely Portugáliában.. A fővárostól, Lisszaboltól 15 km-re található. Estorilban éppúgy megtalálhatóak a szép, 19. században épült villák és hotelek, mint a körülbelül 2000 éves római kori épületmaradványok. Híres kaszinója a Casino Estoril.    A múltban jelentős halászati kikötő volt, de a 20. század óta főleg turisták célállomása. 

A város hírnevét Fausto de Figueiredo polgármester (1913-1917) alapozta meg, Estorilból világhírű fürdőhelyet faragott. Emlékére a Kaszinó előtti parkba állítottak szobrot.

 

A városközpontban álló Kaszinó 1931-ben épült. Ma is Európa legnagyobb kaszinója.

A Kaszinó mellett az Estoril Kongresszusi Központ hatalmas, többfunkciós épülete áll.

Itt élt Horthy Miklós Magyarország kormányzója emigrációban és halt meg 1957-ben. A II. világháború után emigrációba kényszerülő Horthy Miklós 1948-ban kérte letelepedését Bajorországtól, Svájctól és az Egyesült Államoktól, de - érthető okok miatt - mindenhol zárt ajtókra talált. Így maradt Portugália, ahol 1949-ben a fasiszta diktátor Salazar örömmel, tárt karokkal fogadta.

Lakóhelye - egészen 1957-ben bekövetkezett haláláig – Estoril lett, a festői, Lisszabon melletti kisváros. A képen látható villában lakott feleségével.

Kenderesi temetése előtt Estorilban nyugodott.

Kenderesen

Gondolatok a barátságról

Állítólag megtörtént közlekedési esetek

Rendőr megállított egy férfit gyorshajtásért: - Magára vártam egész délután!
- Én meg siettem, hogy ne kelljen sokáig várnia.
Nem lett büntetés belőle!

Pár éve a szolnoki elkerülőn egy kocsi 130-cal tép, a rendőraztó szirénázva utánamegy, leállítja. Látván, hogy a sofőr egy fiatal nő, üdvözlésképp így szól: - Azt hittem, már nem érem utol!
Mire a hölgy: - Ha tudom, hogy utol akar érni, akkor egy kicsit jobban nyomom a gázt!

- Megúszta!

-         Mennyivel ment?
- 90-nel.
- És mennyi a megengedett?
- A városban 50, meg kint volt a 40-es tábla, az 90!
- Na menjen a pi.!

Igazoltatás, rendőr integet.

-         Autós: Helló! Elakadtak? Elvigyem magukat valameddig?

Rendőr: - Nem látta a záróvonalat?
Autós: - Azt láttam, csak magát nem.

Rendőr: - Tekerje le az ablakot!
Sofőr: - Egy sajtburgert kérek kólával!

Gyorshajtás. Rendőr: - Aztán lassabban azokkal a lovakkal!
A sofőr: - Nem a lovakkal volt a baj, hanem a szememmel. Mindig gyorsan megyek, de időben észre szoktam venni magukat.

Robogón KÉT SZEMÉLLYEL, BUKÓSISAK NÉLKÜL. Rendőr integet az út szélén, mire a vezető odakiált: - Mit integet, nem látja, hogy nincs több hely?

Az alábbi nem történt meg, de nekem tetszik:

A  rendőr leint egy kétszázzal száguldozó autóst.
- Hová ilyen sietősen?
- Ne is kérdezze, biztos úr! Most lőttem le az anyósomat, itt a hullája a csomagtartóban. A csőre töltött pisztolyt még nem volt időm eldobni, itt van a kesztyűtartóban.
A rendőr döbbenten előrántja a pisztolyát s a sofőrre fogja, a másik kezével meg rádión sürgős segítséget kér.
Megjön az erősítés.
- Mire fel ez a nagy riadó, őrmester?
- Hadnagy úr, jelentem, ennek az egyénnek ott az anyósa lelőve a csomagtartóban, a pisztoly meg a kesztyűtartóban!
Átvizsgálják a kocsit, se hulla, se pisztoly, semmi különöset nem találnak. Egyszer csak megszólal a sofőr:
- Fogadjunk, hogy most még azt is rám akarja majd fogni, hogy kétszázzal száguldozok!

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten (5/4.)

Fátima városa mellett egy magyaltölgynél 1917. május 13-án megjelent a Szűzanya három gyermeknek: Lúcia dos Santosnak, Jacinta és Francisco Marto testvéreknek. Azóta zarándokhely lett, a francia Lourdes-dal és a spanyol Santiago de Compostelával egyenrangúnak tartják.

 

A neobarokk bazilikát szentek szobrai díszítik, a tornya 65 m magas, körfolyosója pedig kétszer akkora, mint a római Szent Péter bazilikáé.

Kiváló helyen sikerült parkolnunk.

 

Coimbra város Portugália középső részén, Lisszabontól 200 km-re északra, a Mondego folyó két partján. Coimbra megye és Centro régió (a középkorban: Coimbra grófság) székhelye; püspöki székhely, 2011-es adat szerint az urbanizációnak közel száznegyvennégyezer lakosa van.

Nevét Conimbriga római településről kapta, amely a mai várostól 15 km-re feküdt, és amelynek lakói – miután Conimbrigát 468-ban a  svédek feldúlták – ide költöztek át, majd saját városuk nevére keresztelték át a korábban Aeminium néven ismert római várost.

A mórok (körülbelül) 711-ben foglalták el, és a keresztény Észak és az iszlám Dél kereskedelmének egyik fontos központjává fejlesztették. A keresztények 878-ban átmenetileg visszafoglalták, és a város környékét grófsággá szervezték. 981-ben az Omajjádok újra elfoglalták, a mórok ezután 1064-ig meg tudták tartani. Ezután a győztes Nagy Ferdinánd, Kasztília és Leon királya másodszor is megszervezte a grófságot, és annak székhelyévé ismét Coimbrát tette.

Hódító Alfonz, Portugália első királya elfoglalta, és 1145-ben ide helyezte székhelyét. 1260-ban a főváros Lisszabonba költözött. 1537-ben Coimbrába telepítették át a lisszaboni egyetemet.

A Sé Velha az egyik legszebb román stílusú templom, erőd jellegő katedrális a mórok felett aratott 1064-es győzelmet ünnepli.

A Sé Novát 1598-ban alapították. Amikor a jezsuita rendet 1759-ben betiltották, a templomuk a püspök székhelye lett. A homlokzatot ma is jezsuita szentek szobrai díszítik.

Napraforgók

Pünkösd ünnepére

Máma van, máma van

Piros pünkösd napja.

Holnap lesz, holnap lesz

A második napja.

András, bokrétás jól megfogd

Lovadnak a zabláját,

Hogy ne tapossa, hogy ne tapossa

A pünkösdi rózsát.

 

Erre mentek a kisasszonyok

Szép gombos ruhába

Beleléptek véletlenül

Pünkösdi rózsába.

András, bokrétás jól megfogd

Lovadnak a zabláját

Hogy el ne tapossa

A pünkösdi rózsát.

(Népköltészet)

          Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek eljövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban.

          A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását. Ilyenkor volt szokás a lányok mosdóvizébe pünkösdi rózsa szirmot szórni, a legények pedig pünkösdi rózsát vittek kiválasztottjuk ablakába. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. 

         Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg.  Magyarországon is őshonos Pécs környékén. Legismertebb a bánáti bazsarózsa. Kerti dísznövényként valószínűleg a 16. században jelent meg nálunk. Parasztkerti dísznövényként az évelő pünkösdi rózsa régóta közkedvelt. Magyar György (1844-1923), aki Alcsúton és a Margit-szigeten is parkosított, Csobánkán évelő kertészetet rendezett be, amelynek Paeonia-gyűjteménye országos hírű volt.