Nem mindegy!

A tápióbicskei ütközet - 1849. április 4. Ahol a szerb Damjanich legyőzte a horvát Jellasicsot

            Az 1848–49-es szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta itt a magyar honvédsereg 1849. április 4-én. Az egész napos ütközet akkor dőlt el, amikor Damjanich, a 3. hadtest parancsnoka a stratégiai fontosságú Tápió-híd elfoglalására vezényelte a kassai veres sipkás 9. zászlóaljat és a szegedi fehér tollas 3. zászlóaljat. A mindent elsöprő szuronyroham elől Jellasics két dandárja Tápióbicskén túlra menekült.

A nevezetes tápióbicskei párviadal

            Ekkor és itt zajlott le az a híres párviadal, amelyet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéből ismerünk Baradlay Richárd és Palvicz Ottó összecsapásaként

            Az egymással szembekerülő lovascsapatok parancsnokai, az osztrák Hermann Riedesel báró és a magyar 1. (Császár) honvéd huszárezred egyik osztályparancsnoka, Sebő Alajos őrnagy szabályos párbajt vívott. Az egymással mintegy harminc–negyven lépésnyi közelségbe kerülő két csapat katonái felismerték egymást. Riedesel, a császári parancsnok, „egy herkulesi termetű, tagbaszakadt erős alak, a hadsereg leghíresebb kardforgatója, rettegett párbajhős” párviadalra intett kardjával a magyar parancsnoknak. A négy–öt percig tartó küzdelemben Sebő diadalmaskodott, megölve Riedeselt, miközben a karján ő maga is megsebesült. Sebő Alajos Szemere Miklósnak lasztóci magányában egy alkalommal a következőképpen mesélte el a párbaj lefolyását: „Riedesel bárót már régebbről ismertem. Óriás erejű ember volt, s híres kardvívó. Mikor Riedesel csapatja élén elővágtatott s kardjával felém intett, megvallom, végigborzongott a hátam. Meg voltam győződve, hogy agyonvág. De azért, nehogy huszárjaim szemében kisebbséget szenvedjek, elfogadtam a kihívást. Az első összecsapásnál mind a ketten sértetlenek maradtunk. De észrevettem, hogy lovam fürgébb és erősebb. A második összecsapásnál lovam szügyével rohantam reá. Több percig viaskodtunk, de ismét eredménytelenül. Harmadszor is összecsapva, mind a ketten egyszerre támadtunk. Ekkor kaptam, – ezzel feltűrte jobb kezén kabátja ujját, s a csukló alatti forradásra mutatott – ezt a rettenetes vágást. De még volt annyi erőm, hogy én is sújtsak. És Riedesel kettéhasított koponyával holtan bukott le nyergéből.”

            Nem hiteles adatok szerint Sebő Alajos a Győr megyei Nyárádon született 1811-ben, vagyontalan, nemesi családban. 1829-től közvitéz, 1844-től főhadnagyként szolgált az 1. huszárezredben. 1848 áprilisától az Országos Nemzetőri Haditanács, majd a minisztérium beosztott tisztje. Júniustól alszázados, októbertől őrnagy, osztályparancsnok a 13. huszárezrednél. Az 1849. április 4-i sebesülése és vitézsége után 3. osztályú katonai érdemjellel kitüntették. Májustól alezredes, a világosi fegyverletételig az 1. huszárezred ideiglenes parancsnoka. Aradon tizenhat év várfogságra ítélték, ahonnan 1853-ban kegyelemmel szabadult. A későbbi években Bősön gazdatiszt lett, 1882-ben hunyt el.

            A magyar veszteség nyolcszáz halott volt, akiket a homokbuckák alól 1882-ben temettek közös sírba. A dicsőséges ütközet emlékét híven őrzik a lakók. Vaskereszt mutatja az elesett honvédok, császári katonák, valamint a párviadalban elesett Riedesel báró hamvainak helyét. A többi áldozat végső nyughelye felett pedig kőkereszt áll.

A csata színhelyén álló, 1910-ben emelt honvéd emlékmű (szobor) Jankovich Gyula alkotása. A tápióbicskei csata emlékére az akkori bíró – Fehér István és felesége Csikós Terézia – vagyonuk egy részének felajánlásával alapítványt hozott létre. Miszerint minden évben zsömlét osztanak a falu kisdiákjainak, akik részt vettek az évforduló ünnepén. Fehér István és Csikós Terézia tiszteletére emelt emlékmű a nagykátai úton van, nem messze a párviadal színhelyétől, hamvaik a tápióbicskei temetőben, helyét kopjafa jelzi. A tápióbicskei Kultúrházat Fehér Istvánról nevezték el. Fáklyás menettel ünnepel a település minden évben az ütközet évfordulóján. Azt a falurészt pedig, ahol Jellasics altábornagy, horvát bán seregei táboroztak, Horvátországnak hívják.

(Felső képek: Than Mór: A Tápióbicskei ütközet; Than Mór 1867-ben készített rajza a Tápió hídjáról)

Séta a Városliget kevésbé ismert részén

A Gyurcsány-korszak 1956-os emlékműve

A Világ legnagyobb Időkereke, ami anyagi forrás miatt nem működik

Modern szobor

Dr. Radó Derzső fája 

 Felújításra vár, a Ligetprogram egyik feladata lesz

Ronald Regen amerikai elnök szobra

A tragikus sorsú Rudolf trónörökös szobra

Berlini látogatása során Catherine Radziwill így írt róla: "Nem volt éppen csinos fiatalember, de rendkívül vonzó volt. Fiatal arca komoly, amitől sokkal idősebbnek vélné az ember, vöröses haja határozottan csúnya. De szemének álmodozó pillantása tele van titkokkal és hévvel, s ezért elnyerte mindenkinek a rokonszenvét, akivel csak beszélt"

Sógornője, Lujta coburgi hercegné a következőképpen írta le Rudolfot: "Több volt, mint szép: csábító volt. Középmagas és nagyon arányos, ezzel együtt törékeny de nagyon erős. Világosan látszott fajtisztasága, az embernek akaratlanul is egy telivér jutott eszébe róla; s telivérhez hasonlított az is, ami a leglényegesebb volt benne... könnyelműsége és szeszélyessége."

A legendás Királydomb 

(Készítettem: 2017. április 2.)

Nevezetes emberek mondásaiból

Franklin D. Roosevelt

Budapest első szőnyegbombázása - 1944. április 3.

1944. április 3-án Budapest felé több hullámban 180 amerikai bombázó érkezett 7 kísérő vadászrepülőgéppel dél-olaszországi támaszpontokról, hogy megkezdjék a magyar főváros első szőnyeg-bombázását. 24 magyar, és 60 német gép vette fel a küzdelmet a támadókkal. A ferencvárosi rendező pályaudvart és a tököli Duna Repülőgépgyárat akarták lerombolni, de tévedésből az elcsúszott bombaszőnyeg miatt, több mint harminc bombát dobtak például a Szent László Kórházra. A bombázásnak ezen a napon 1073 halálos áldozata és 526 sebesültje volt.

Az ezt követő egy évben – az 1941-es határok között – az áldozatok száma 20–30 ezerre tehető, 3122 település közül 1024-et ért támadás. Budapest és környéke 34, Almásfüzitő négy, Debrecen öt, Győr tizenkilenc, Kecskemét öt, Miskolc négy, Nagyvárad négy, Sopron hét, Szeged nyolc, Szolnok tizenhárom, Szombathely tizennégy, Újvidék hat súlyos bombázást szenvedett el. A későbbi bombázásokban már szovjet és a front nyugatra tolódása miatt német gépek is részt vettek magyar települések ellen. 

(Forrás: Magyar Nemzet Magazin, 2014. április 12.)

Darázs József festőművész kiállítása nyílt Nagykőrösön a Naphíd Galériában - 2025. április 2.

Vendégkönyvbe írok

Megtekinthető: május 5-ig.

Közlekedj okosan és humorosan!