Német-magyar és szovjet katonatemetők Veszprémben

Ha ezt a hősi temetőt végigjárja az ember, a látvány alapján nyugodtan azt hiheti, hogy ezt a háborút a szovjetek vesztették el.  És ha belegondol, még el is hiszi, mivel ilyen ország, hogy Szovjetunió már régen nincs a térképen, Németország meg Európa vezető hatalma.

(2019. május 29-én fényképeztem)

Az elegáns német (és magyar) rész

Az elhanyagolt szovjet hősi temető

KILENC ÉVE TÖRTÉNT - Eurovíziós Dalverseny döntőjére - május 26.

                Az Eurovíziós Dalfesztivál (angolul: Eurovision Song Contest, franciául: Concours Eurovision de la Chanson, 2007 és 2009 között az MTV az Eurovíziós Dalverseny elnevezést használta) egy évente megtartott verseny az Európai Műsorsugárzók Uniójának (angol nevének rövidítése, EBU) aktív tagállamai között. A fesztivál keretében minden résztvevő ország benevez egy zeneszámot, amit élő adásban előadnak, majd szavaznak a többi résztvevő által benevezett számokra, hogy megtalálják a verseny legnépszerűbb dalát. Az országok az EBU-tag tévétársaságaikon keresztül szerepelnek (Magyarországon a Magyar Televízió és a Magyar Rádió tagja az EBU-nak), melyek feladata az országot képviselő énekes és dal kiválasztása.

         A fesztivált 1956-os kezdése óta minden évben megtartották, így egyike a leghosszabb ideig tartó televíziós műsoroknak a világon. Ez egyben a világ legnagyobb dalversenye a nézők számát tekintve, melyet az előző években 100 és 600 millió közé tettek. A világ nagy részén közvetítik, Európán kívül, többek közt Ausztráliában, Kanadában, Hongkongban, Indiában, Dél-Koreában, Új-Zélandon és az USA-ban; annak ellenére, hogy ezek az országok nem vesznek részt a versenyen.A Dalfesztivált általában a megrendezett popzene fellegvárának tartják, azonban a szereplő dalok stílus tekintetében széles skálán mozognak, van köztük arab, balkáni zene, dance, folk, görög, latin zene, metal, északi zene, pop-rap és rock is.

          Az évek során, a Dalverseny kinőtte magát egyszerű televíziós kísérletből, és egy óriási méretű nemzetközi intézménnyé vált. Európa legtöbb országa részt vett már legalább egyszer a fesztiválon, és az „Eurovízió” (Eurovision) szó ismert az egész kontinensen. (Wikipedia)
          Az idén a tavalyi győztesek kapcsán Azerbajdzsánban rendezik Európa legnagyobb zene versenyét. A hazánkat képviselő Compackt Disco sikerrel vette a selejtező akadályát, és ma láthatjuk a döntőben is. Az azeriek nagy szeretettel veszik körül a magyarokat. Ők a török népcsoporthoz tartoznak, és bennünket rokonoknak tekintenek. (Nagyon sok magyar tudós a finnugor ősi nyelvkapcsolat mellett fiziológiailag a török népek közé sorolja a magyarokat, ugyanis őseink a Kazár Birodalomban töltött évszázadok alatt testfelépítésileg átalakultak. És a 7 magyar törzs mellett 3 - török eredetű - kabar törzs is részt vett a Honfoglalásban. Később pedig kunok és jászok telepedtek be Magyarországra.)
(Bejegyeztem: 2012. május 26-án.)

Kladács Alajos kiállítás Nagykőrösön. 2021. május 12.-június 7.

 

Hosszú idő után kiállításmegnyitó Nagykőrösön!

Nagykőrösön az Arany János Kulturális Központ Rácz József Galériáját május 22-én, szerda délután megtöltötte az érdeklődő közönség Kladács Alajos festőművész emlékkiállításán, akinek a művészetéből már ízelítőt kaphattunk a pandémia idején a kulturális központ által rendezett ötletes kirakat tárlaton. A kiállításon viszont bemutatásra került a teljes képanyag, amelyet Bartáné Kladács Emőke, a művész legfiatalabb lánya ajándékozott a városnak.

Juhász Nándornak, a kulturális központ igazgatójának üdvözlése után dr.Czira Szabolcs polgármester köszöntötte a megjelenteket és  köszönetet mondott a kulturális központ munkatársainak a pandémia alatt végzett munkájáért, amiért igyekeztek kulturális élményekhez juttatni a város lakosságát a megváltozott körülmények között is, és teljes erőbedobással készültek az újranyitásra. Külön szeretettel köszöntötte Bartáné Kladács Emőkét, akinek köszönhetően a tárlat létrejött.

A kiállítást Horányi György költő nyitotta meg, aki a Kladács családdal még a Toldi Miklós Élelmiszeripari Iskola diákjaként került kapcsolatba az 1960-as évek elején, és töltötte náluk vasárnap délutánjait, csodálva a művész keze alól kikerülő képek sokaságát.

 Kladács Alajos 1937-ben jött Nagykőrösre, miután anyagi okok miatt kénytelen volt tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán abbahagyni. De álmait nem adta fel. Tagja volt a Magyar Képzőművészek Pest Megyei Munkacsoportjának és tanított az 1950-es évektől a nagykőrösi Cifrakertben működő képzőművész körben.

Kladács Alajos festményei lélekhez szólóak, lényegre törőek, kifejezőek, szépek, akár a csiszolt gyémánt. Ha Kladács Alajos Pesten marad, korának egyik kimagasló festője lehetett volna, de ő Nagykőröst és az alföldi táj szépségét választotta. Járta a határt, ha esett, ha fújt, festette a város jellegzetes házait, utcáit. Tájképek, portrék, csendéletek sora került ki a keze alól. A tanyai kunyhókat, városszéli, girbegurba utcácskákat nézve, szinte ott érezzük magunkat a házak között, és bár a legtöbbjükről hiányoznak az emberalakok, mégis mintha ismernénk és szeretnénk az ott élőket is.

 A képek kedves, barátságos környezetet elevenítenek meg. Az a szegénység, amely akkor a Kladács családot jellemezte, nem hagyott nyomot a művész alkotásain. Nem egy elkeseredett, magába süppedt alkotó festményeit látjuk, hanem derűs, kedves művész képeiben gyönyörködhetünk, aki mindenben meglátta a szerethetőt, a szépet és a jót.

Kladács Alajos mint ember is példaképünk lehet. Megerősíthet abban, hogy akkor is érdemes tiszta lelkiismerettel élni, alkotni, jót tenni, ha nem jár érte elismerés.

Horányi Györgyöt Kladács Alajos művészete versírásra is ösztönözte. Megnyitó beszédében két vers is elhangzott.  Emlékezését a festőművész tiszteletére írt szép verssel zárta.

         Kladács Alajos emlékére

Póka utca régi csendje

lassú, lusta nyárutói nap,

a tegnapok égi rendje

miként az égnek kékessége

életemnek e szép emléke

          örökre ott marad.

 

Arcomon érzem a múló idő árnyát

a titkok illatát a kicsi kertben.

           A szívem dobbanását,

           ahogy lelassult a léptem,

amikor a deszkaajtó

közelébe értem. ...

 

A képek, melyek a szívembe égtek

égnek és élnek tovább.

          Érzem Lajos bácsi beszédes szemét,

ahogy rám tekintett, kezében az ecsettel

          és biccentett szótlanul.

Tudtam, hogy a kollégium 

rideg magányából a szeretetbe léptem.

           

          Életem e mozaik pillanatai,

mint patakok mélyén csillogó aranyrögök

fénylenek és felszínre törnek.

Talán maradom kellett volna.

          Maradni, mint aki hazatalált. 

Horányi György megnyitója után Bartáné Kladács Emőke kedves szavakkal emlékezett édesapjára, a szüleitől kapott munícióra, és  köszönetet mondott Czira Szabolcs polgármesternek, valamint Juhász Nándornak, a kulturális központ igazgatójának a kiállítás létrejöttéért.

A tárlat június 7-ig látogatható védettségi igazolvánnyal, de bízunk benne, hogy állandó kiállítás formájában később is a város vonzó látványossága marad.

                                                                                    Szigeti Márta

NOSZTALGIA - Múzeumok Majálisa 2013. V. 11-12. (első rész)

         Az idén 18. alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum a Múzeumok Majálisát. Közel száz múzeum mutatkozott be. Célját - az ismeretterjesztést, a szórakoztatást, az információ nyújtását - tökéletesen elérte. A kínálat bőséges volt, például: ásatási terület bemutatása, képkiállítás, könyvkiálltás, különleges tárgyak megtekintése, kard- és pisztolypárbaj eljátszása, óriásmamut készítése, tűzoltóautó szirénázása. Sokan nézték a mesterségek utcájában a kézművesek bemutatóját, vásárolták a népművészeti cikkeket, és fogyasztották a magyaros ételeket, italokat. A gyerekek dúskálhattak a játszóházak szinte minden formája között: festhettek, rajzolhattak, kivághattak, összerakhattak, kardozhattak, tüzet olthattak, kalodában, deresen szenvedhettek stb. Én is vállaltam a megpróbáltatásokat:

          Legjobban - a Magyar Nemzeti Galériában található - Borsos József: Libanoni emír c. festménye főszereplőjének "bőrében" éreztem magam.

NOSZTALGIA - Vitorlabontó ünnepség Balatonfüreden - 2013. május 10.

          Több mint 75 éve Balatonfüreden nyitják meg a balatoni idegenforgalmi és hajózási évet. Az idén is hagyományosan a Balatonfüred Város Koncert Fúvószenekara (karmester: Csincsi Ferenc) és a Balatonfüred Néptánc Együttes (vezetője: Bácsi Gabriella) műsora vezette fel a programot.

          Köszöntőt Dr. Bóka István országgyűlési képviselő, Balatonfüred város polgármestere mondott.

          A Balaton megkoszorúzása, majd a vitorlásverseny elindulása látványos volt.

(A képeket a rendezvényen készítettem.)

A közlekedési kultúra napjára - máj.11.