Éljen a SÖR

A húsleves - az ízületi betegségek és a rák összefüggése

Nálatok is családi hagyomány a húsleves? A statisztikákat tekintve Magyarország meglehetősen "leveses" nemzet. A levesnek nagyon sok haszna van, hiszen mivel nem csak laktatós, könnyen emészthető táplálék, de ugyanakkor folyadék forrás egyszerre. Főleg Magyarországon rengeteg ilyen "egytálétel" van, hiszen egy jó tányér babgulyás mellé kinek kell rántott hús, nem igaz?

Viszont, ha nem jól készíted ezeket a húsos leveseket, akkor bizony komoly árnyoldalai vannak, aminek nem ma, hanem 10-20 év múlva fogod "meginni a levét", viszont az már nem lesz annyira finom...

Bármilyen húst is főzöl, tudnod kell, hogy főzés közben a hús különböző vegyületeket (Pl.: az állattenyésztés során használt vegyszerek, gyógyszerek, húgysav, stb) ereszt. Ezekre az anyagokra a szervezetnek nemhogy nincs szüksége, de inkább káros. Terhelik a májat, a vesét és savasítja a testet, ezért hosszútávon egyenes út az ízületi, derék, váll és különböző más fájdalmak, bőrproblémák vagy a daganatos megbetegedések kialakulásához.

A probléma ott kezdődik, hogy a húst, és az összes összetevőt együtt főzöd meg, benne az összes tápanyaggal ugyan, de a káros vegyületekkel együtt.

Mit tegyél?

A legegyszerűbb, ha megfőzöd a húst, majd annak leöntöd a levét, és újra odateszel egy fazék tiszta vizet a hátralévő összetevőknek, mintha csak egy zöldséglevest készítenél. Ha az elkészült, akkor a korábban megfőtt hússal együtt fogyasszátok!

Sokan azt mondják, hogy "de hát attól olyan finom, hogy összefő". Ezzel nem tudok vitatkozni, viszont táplálkozáskor azt is érdemes figyelembe venni, hogy mi ami, a testünknek is kedvez.

Érdekes, hogy számtalan kultúra van (pl.: Közel-Keleten), ahol alapvető, hogy a főtt hús levél leöntik, hiszen tudják, hogy káros, és most már Te is tudod.

Óvd családod egészséget, és a holnapi húsleves, már egészségesen készüljön!

Budai Péter – természetgyógyász HillVital

Kazinczy Ferenc születésnapjára - 1759. október 27.

        Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

Születése, iskolái

        Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fiaként született. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett, ahol hét éves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. Igen művelt és felvilágosult szellemű apja ritka fogékonyságot tapasztalván fiában, maga is örömest foglalkozott vele, társalogva és tanítgatva. Kazinczy 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta előkészítő osztályban

        1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.

        1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.

        Nagy befolyással volt fejlődésére az 1777. év, amikor Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Kazinczy ekkor járt először a császárvárosban, amelynek nagyszerű gyűjteményei, különösen képei egészen elragadták. Ritka műérzéke itt olyan kielégítésre lelt, amit addig nélkülöznie kellett. Sárospatakra visszatérve pedig, a magyar irodalom két új tüneménye fogadta. Egyik Baróti Szabó Dávidnak új mértékre vett versei, melyek a klasszikus költészet versformáit kívánták behozni költészetünkbe, a másik Báróczi Sándor testőr-írónak művészi prózában készült Marmontel-fordítása. Kazinczyra mind a versújító, mind a stílusújító kezdemény nagy hatást tett, végleg elhatározta, hogy író lesz, és a Báróczi koszorúja után fog törekedni.

Fogságban

        Már-már az egész irodalmi élet vezetése kezében volt, amikor a Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel a felvidéki Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Először december 29-én lépett bírái elé, akik azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette.

        Szeptember 27-ig Budán tartották fogva, utána Brünnbe (Brno, Csehország), a spielbergi várbörtönbe szállították, ahová október 7-én érkezett meg. Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Olykor írószereit is elszedték, és ő rozsda-festékkel, néha vérével és ablak-ónból gyúrt vesszővel jegyezgetett. Mikor meg volt engedve a toll és tinta használata, reggeltől estig asztalnál ült, és javítgatta régebbi fordításait vagy újakon dolgozott.

        Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein (Ausztria) várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon (Trianon óta: Bratislava; többször volt Csehszlovákia, valamint Szlovákia része, ma Szlovákiában található) és Pesten át Munkácsra (a települést Trianon után Csehszlovákiában, az 1939-es visszatérés után Magyarországon, a II. világháború után a Szovjetunióban, ma Ukrajnában kell keresni). 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.

"Állati" kajafigurák

Weöres Sándor: Galagonya

          Őszi éjjel

          izzik a galagonya

          izzik a galagonya

          ruhája.

          Zúg a tüske,

          szél szalad ide-oda,

          reszket a galagonya magába.

          Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:

          lánnyá válik,

          sírni kezd.

          Őszi éjjel

          izzik a galagonya

          izzik a galagonya

          ruhája.

Dömötör (Demeter) napjára - okt. 26.

A keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt „harcos” szentjének ünnepe. Demeter (Démétriosz) a hagyomány szerint a 4. században élt, egyesek szerint Tesszáliában, mások szerint a szerémségi Szávaszentdömötörön (Trianon után: Sremska Mitrovica) született, s október 26-án vértanúként halt meg, mert a pogány istenek tiszteletét megtagadta.

Egyik ismert keleti ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával a földön fekvő pogány katonát szúrja át. Népszerűsége a bizánci kereszténység hatásterületével és szentjeinek kultuszával függ össze.

 Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét. A Dukasz Mihály által adományozott korona egyik zománcképén szent Demeter katonaruhás alakja látható. Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) 1057-ben még állt a Demeter-székesegyház. A szegedi Demeter-templom a 12. században épült. 1474-ben Mátyás király is részt vett Dömötör (Demeter) napján Szegeden az ünnepségeken. A Hortobágyon az egykori Hort faluban a 14. század elejéig állt a Demeterről elnevezett templom. A keleti egyház a harcosok és a pásztorok védőszentjének tekintette.

Nálunk főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet, amelyek különösen a magyar nyelvterület keleti részén ismertek, a Dunántúlon hasonló funkciót az állatpatrónusok (Szent Vendel, Lénárd) töltenek be. Dömötör (Demeter) napjának megünneplése, a dömötörözés a juhászok körében nagy esemény volt, amire már jó előre készültek, a csárdában vagy pásztorháznál összejöttek, és sokszor több napon át mulattak. A lakoma rendezése sorra járt a juhászszámadók között, s a rendező számadó arra a szomszédos gulyás- és csikósszámadókat, a pusztai csőszöket, a pandúrokat is meghívta. A Kiskunságban Dömötör (Demeter) napja előtt hajtották a nyájat a város alá, s ilyenkor a juhász a nyáj őrzését átadta a gazdának, mert neki joga volt három napig mulatni. Dömötör (Demeter) napját juhászújévnek is mondták. Szegeden Dömötör (Demeter) napján – a belvárosi templom védőszentjének ünnepén – nagy népünnepélyt tartottak, amelyre a tanyai pásztorok családtagjaikkal együtt vonultak fel. Az ünnepségen részt vettek a céhek képviselői és a város vezetői is. A mise után a juhászok a plébánosnak bárányokat ajándékoztak. A plébánia udvarán a juhászgazdák főzték a paprikáshúst, a juhásznék a túróslepényt, a rétest, a bélest tálalták. Borról a város borbírái gondoskodtak. Az ételeket felszolgáló lányokat és menyecskéket a juhászlegények dudaszóval kísérték a cinterem ajtajáig. Szent Demetert néhány helyen (pl. Viss – Zemplén m.; Nádudvar – Hajdú m., Barkóság) a juhászok védőszentjeként tisztelték.  (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) 

Hétvége folytatása (5/5) - Hétfő

A birs - ősrégi házi gyógyszer

A birsalmát valaha szerették és megbecsülték, aztán elfelejtették és mellőzték.

A birsalma kulturális emlékünk szerint több mint négyezer éve ismert, és egyes Biblia-fordítók, -elemzők szerint az a bizonyos tiltott alma is birs volt valójában.

     Nagyanyáink a szekrény tetején illatosításra használták és birsalmasajtot készítettek belőle, a modern háziasszonyok salátának, levesnek és köretként is tálalják. Szerencsére újra egyre divatosabb a birs.

Birsalma és birskörte

A birsalmát (Cydonia Oblonga), vagy krétai almát, a köznyelv büdösalmának, birskörtvélynek is hívja. A két alfaj, a birsalma és -körte csak alakjában különbözik egymástól. A birsalma a rózsafélék családjába tartozik.

      A birsalma és birskörte világos húsa nyersen általában kevésbé élvezhető, hosszú ideig főzve azonban a gyümölcs sötétrózsaszínes lesz és isteni finom. Készülhet belőle kompót, krém, sajt, püré, köret, saláta, leves. A birs olajos héja általában nagyon vastag, cserében viszont fantasztikus illata van. A birs hűvös helyen hónapokig eláll. Nagyanyáink régen a szekrény tetején tartották lakásillatosító gyanánt.

      A birs termékenységi szimbólum, a görög mitológiában is szerepel. A régi cigány hagyományok szerint a terhes lánynak, ha erős gyermeket akar, erős férfi vérével átitatott birset kell ennie, ráadásul fogyó holdnál.

     Elképesztően illatos nyersen, főzve és sütve viszont az aromája érvényesül.

Mit tartalmaz?

Az almával és körtével megegyező a szénhidráttartalma, viszont C-vitaminban gazdagabb. Pektint és csersavat is bőven tartalmaz. A pektin a héjában és a magházában található, ettől keményedik meg a birsalmasajt, tehát ha ezt szeretnénk készíteni, ne hámozzuk meg a birset.

     A pektin (E440) egy olyan vegyület, mely húsos gyümölcsök és zöldségek sejtfalából állítható elő.

A gyógyító birs

Rendkívül egészséges gyümölcs, alacsony energiatartalommal. Jól lebomló szénhidrátokat, A-, B3-, B6-, C-vitamint, kalciumot, vasas, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot tartalmaz. Több értékes vitamin és ásványi anyag van benne, mint az almában.

  Alkalmazható szemgyulladásra, repedezett bőrre, mellbimbógyulladásra, égési sebekre, aranyeres csomókra, fagyásra, vérzékenységre, reumatikus fájdalmakra, női görcsökre. Alkalmas a torokfájásnak, a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek csillapítására is. Magas kálium- és magnéziumtartalma szerepet játszik a vérnyomás és a szívműködés szabályozásában, a pektinnel együtt pedig a koleszterinszint rendezésében.

  A birs pektintartalma miatt leköti a méreganyagokat. Ízületi fájdalmakban szenvedők egyenek minden nap birset. Nyákoldó, nyugtató hatású a birs levéből készült főzet. A birs emésztési problémák esetén is jól használható.

    Az elsősorban a héjában és a magjában föllelhető rostok elősegítik az egészséges anyagcserét, ezért másik jelentős összetevőjével, a csersavval együtt székrekedés és hasmenés esetén is segítség lehet, nyáktartalma pedig bevonja és nyugtatja a gyulladt gyomor- és bélrendszert.

     Az emésztési rendellenességek akkor is jelentkezhetnek, amikor nincs elegendő gyomorsav vagy sokáig rostszegény táplálékot fogyasztunk.

Birses praktikák

Nyersen fanyar ízű, kellemetlenül összehúzza a nyálkahártyát, feldolgozása viszont többnyire hosszú és munkaigényes, azonban megéri a fáradtságot. A készen kapható, feldolgozott birs meg sem közelíti sem ízben, sem illatban a házilag készítettet.

     Ha nem vagyunk cukorfüggők, süssük 2 órát alufólia alatt félbevágva, kicsumázva vagy szeletelve, vizet aláöntve. Mézzel, fehéjjal, dióval, mazsolával ízesíthetjük, egy kis vajat is tehetünk rá. A megsült birsek tetejére hinthetünk még darált mandulát, diót, tökmagot, napraforgómagot, szezámmagot. Illik hozzá a friss tejszín, barnacukros, fahéjas tejföl.

     A birs kicsumázása embert próbáló feladat. Óvatosan, nagyon éles késsel csináljuk. Ha szeletelés közben a közepénél elakadunk, hagyjuk egyben a csumát és főzzük meg fahéjas lében, azt pedig igyuk meg. (Forrás: egészségtér.hu)