2022. május 30., hétfő

Horvátország államiságának napjára - május 30.

        Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul Republika Hrvatska) a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Zágráb. Nagyobb (100 000 lakos feletti) városai még – a népesség szerint csökkenő sorrendben – Split, Fiume, Eszék. Szárazföldi területe: 56 594 km2. Népessége: 4,29 millió fő. Éghajlata: A szárazföld belsejében kontinentális, a tengerpart mentén pedig mediterrán.
          I. Tomiszláv, az első uralkodó 925-ben megalapította a Horvát Királyságot. Fénykorát IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, mivel 1102 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal. Az I. és a II. világháború után is a győztes nagyhatalmak szeszélye folytán Jugoszlávia része lett, mely államalakulat mindkétszeri felbomlása után a horvátok (másodszor) 1991-ben kikiáltották függetlenségüket.
  • Lakossága: 4,49 millió fő (2006). Korábbi adatok: 3,9 millió (1950), 4,4 millió (1970), 4,5 millió (1999).
  • Népsűrűsége: 80 fő/km² (2006). Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Raguza (Dubrovnik), Spalató (Split), Zára (Zadar) és Fiume (Rijeka) vidéke.
  • Népességnövekedése: -0,03%/év (2006).
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).
        Albániával együtt 2009. április 1-jén a NATO teljes jogú tagja lett. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat a magyar EU-elnökség utolsó napján, 2011. június 30-án sikerült lezárniuk, így ma az Európai Unió tagja.
Fiume (ma: Rijeka) címere

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése