2022. április 26., kedd

Guernica bombázásának igaz története - 1937. április 26.

Este érkeztünk a városba, első utunk a kerámiából kirakott utcaképhez vezetett 2017-ben

    A madridi Zsófia királyné Múzeumban állandó a tömeg a 20. század egyik leghíresebb festménye, a Guernica előtt. Érthető, hogy a Touring Club Madridról szóló útikalauzában két teljes oldalt szentel a képnek. A milánói Corriere della Sera című olasz napilapban éppen ennek kapcsán jelent meg egy cikk, amelynek szerzője kifogásolja, hogy az útikalauz ugyanazt ismétli el, ami a történelemkönyvekben olvasható. Nevezetesen, hogy a kisváros a spanyol polgárháború idején viszonylag nyugalomban élt, mivel nem feküdt stratégiailag fontos helyen, de 1937. április 26-án a Francót támogató német Condor-légió bombázói félelmetes támadást hajtottak végre ellene, és a romok alól 1650 halottat emeltek ki.
            A cikk szerzője szerint minden másképpen történt. Picasso ugyanis eredetileg egy Joselito nevű torreádor siratójaként kezdte megfesteni a képet, amikor a köztársaságiak kormánya 300 ezer pezetát ajánlott neki – az összeget állítólag Sztálintól kapták – egy festményért, amelyet a párizsi világkiállításra akartak küldeni. Picasso módosított elképzelésén, a kép a Guernica címet kapta, de a picador sebesült lova és a bika maradt.
            Ami Guernicát illeti, a baszk város bombázását tudományos pontossággal rekonstruálták, legutóbb a 2003-as év bestsellerének számító A polgárháború mítoszai című könyvben, amelyet Pio Mao történész írt. Ebből kiderül, az akciót az olasz légierő indította el, és ehhez csatlakozott a Condor-légió néhány gépével. A szerző szerint azért esik következetesen csupán a németekről szó, mert a legenda nagy része egy angol újságíró, George L. Steer fantáziadús tudósításaiból származik. Az újságíró azzal akarta fegyverkezésre sarkallni hazáját, hogy félelmetesre duzzasztotta a Luftwaffe potenciálját, és "kitalált" még valami új robbanóanyagot is a németek számlájára. Guernicában a célpontok nem lakóházak voltak, hanem a Renteria híd az Oca-folyón. A városnak volt stratégiai jelentősége is, két fegyvergyár működött benne, és 2000 köztársasági katonával három zászlóalj állomásozott itt.
            Steer akkor is elferdítette a tényeket, amikor azt írta, azért volt annyi áldozat, mert akkor tartották a hagyományos hétfői vásárt. A háborús helyzet miatt akkoriban felfüggesztették a vásárokat, a támadás különben is 16.30-kor kezdődött, amikor a vásárok általában már véget értek.
            Minden szemtanú egyetértett abban, hogy a támadás után csak a házak 10 százalékában észleltek kárt. De közülük égett néhány, és – mivel nagy szél volt, valamint a bilbaói tűzoltók sokára érkeztek meg –, a hagyományosan fából készült épületek 70 százaléka leégett.
            A halottak számát illetően a városi statisztikai könyvek is megerősítették, hogy mintegy 120 ember halt meg, köztük sok katona. A spanyol polgárháború három éve alatt sokkal tragikusabb események is történtek, de – a körülmények egybeesése folytán – Guernicából lett legenda.
(Forrás: múlt kor történelmi portál)


          Picasso nevezetes képe stílust teremtett. Például Horvátországban a Rab-szigeten a II. világháborús emlékmű kialakításakor az obeliszk, a sok sír és név mellett a modern csarnokban a fenti 5x1,5 méteres mozaikot helyezték el a háború borzalmainak bemutatására. Környékén 1942. július 27-1943. szeptember 11. között az olaszok koncentrációs tábort alakítottak ki, ahol kb. 15 000 ember - elsősorban szlovén nemzetiségű -  fordult meg. Közülük 4 ezer az embertelen bánásmód következtében itt végezte életét.
(Forrás: Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauz.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése