Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és járás Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.
Fekvése
Újvidéktől 11 km-re
délkeletre, a Duna jobb
partján fekszik.
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig
a bolgár-török Krum személynévből származik. A
betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet
hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név
eredetileg a szerb Karlo személynévből
származik, jelentése Károlyék.
1308-ban Karon néven említik először.
A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték
meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar
területekből csak a Temesközt hagyta
török kézen. 
1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb
metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt
megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb
pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az
itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536
szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A ttrianoni békediktátumig (1920. június 4.) Szerém vármegyéhez tartozott.
A Békekápolna belülről és a béke szövege
III. Ahmed szultán
(Elsődleges forrás: Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése