Kőrösi Csoma Sándor halála évfordulóján - 1842. április 11.

         Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.

            1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre, és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi, 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816–1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe, és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében

-----------------------------------------------

            1842-ben megkísérelte a Lhászába való eljutást. A Mahananda folyón vízi úton haladt, ahol a mocsaras, egészségtelen éghajlatú vidéken gyalogosan kelt át, és maláriát kapott. Március 24-én megérkezett Dardzsilingbe. Április 4-én súlyos rohamok kínozták, egészségi állapota a láz következtében nagyon leromlott. Április 11-én, reggel 5 órakor földi élete véget ért. Másnap a dardzsilingi európai temetőben helyezték végső nyugalomra, a Himalája harmadik legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga (KangchenDzö-nga) árnyékában.

(Kőrösi Csoma Sándor mai sírja)

            1845-ben sírja fölé az Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele: „Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”

(Wikipedia alapján)

Balatonfüredi szobrát évente tízezrek nézik meg:

Kelkáposzta-főzelék

hozzávalók / 6 adag

• 500 g kelkáposzta
• 200 g burgonya
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 evőkanál finomliszt
• 3 ek napraforgó olaj
• 1 kávéskanál őrőlt fűszerkömény
• só ízlés szerint

elkészítése

1. A kelkáposztát vékony csíkokra, a burgonyát  kisebb kockákra felvágjuk.
2. Egy edénybe beletesszük a káposztát és a burgonyát, és annyi forró vízzel öntjük fel, hogy épp ellepje.
3. Megsózzuk, beletesszük az őrölt köményt is, és feltesszük főni. 
4. Míg felforr, világos rántást készítünk az olajból és a lisztből, levesszük a tűzről, belenyomjuk a fokhagymát, és elkeverjük benne. Már nem tesszük vissza a tűzre.
5. Ha  megfőtt a burgonya is (ha apróra vágtuk, 3 perc alatt megfő!), felhígítjuk a rántást a káposzta levével, csomómentesre elkeverjük, és visszaöntjük az edénybe. 
6. Újból felforraljuk, esetleg utána ízesítjük még.

Minden Zsoltnak boldog névnapot kívánok

Csetneki Juhász Balázs: Berentei bányászok között

     Berentei bányászok között
       
Elhagyott tárnák mélyében az úr a csend,
Ott, hol holt bányászok lelke kereng,
Néha felnyög a föld és reccsen a támfa,
Ne gondolja múltra, csak a mára!

A napkelte és naplemente itt nem terem,
Csalitos sincs, nem csillan csiganyál,
Madár se szól, és nem látszik a hold se,
Nem vet árnyékot a meleg nyár.

Hideg, zúzmarás teleken
Kályhához húzódik felnőtt és gyerek,
S az izzó szén melege lelkükben lobog,
Testükbe folyik, vérükben zubog.

Így lettem lelki örököse, így lettem teste,
Akit betakar talán az utolsó este,
Minden napos leszállás, utolsó imádság,
Félelemre feszítve.

Nincs menekvés!
A tárnák hívó szava, varázsa,
Mint szirének hangja szól.

Itt dolgozni kell,
 Mint mikor hajcsár vadul,
Nem lehet lógni, mellé beszélni,
Itt a szó a  tett , ha nem jó :halál terem.

A bányába ezerszer leszálltunk,
Ezerszer feljöttünk: ez a múltunk,
De ha ma leszállunk, nem tudjuk
Hogy lesz-e majd holnapunk,
 Ezért a szó, amit ma mondunk végleges!
Mit holmi férgek, holnapi nyavalyák
Nem rághatják meg.

Ha bányász szól, szava mély, mint tárnák mélye,
Szén a  lángoló szava, hozzád húzódó,
Melege ölel, érted porladó,
Olvadó acél, szívedbe sajgó.

Ha a bányász szól, szava mély, mint a tárnák mélye,
Fájdalmas, hallottakhoz könyörgő, ha téged ölel
Öleli a csendet, izzadtság és porszagú,
Lelke örvénye tömjén illatú.

Füstös kocsmák mélyén
Pálinka és sör, ott kemény a szó,
De végül, mégis mindig haza találó.

Nem mindegy

NEMZETEK KONYHÁJA - Bajor csirke

         Hozzávalók:

csirkemell

gomba ( a friss jobb, de lehet konzerv is)

hagyma

borsó

sárgarépa

nagy doboz tejföl (375 g)

só

bors

(A mennyiséget mindenki maga dönti el)

         Elkészítése:
         A borsót és a répát sós vízben megfőzzük. A hagymát felaprítjuk, egy kis zsiradékon megdinszteljük a gombával (ha frisset veszünk, akkor szeleteljük fel). Egy másik serpenyőben kevés zsiradékon előpirítjuk a csíkokra vagy szeletekre vágott húst.

            Ha mindez kész, akkor egy jénait vagy tepsit kivajazunk, a legalsó réteg a borsó, erre kerül a répa, majd a gombás hagyma és a legtetejére a hús, amit besózunk, borsozunk.

            Az egészet leöntjük tejföllel. Betesszük a sütőbe és egy óráig 180 fokon sütjük. Lehet rizzsel vagy sült burgonyával is tálalni. (Forrás: receptneked)

Külföldi nevezetes személyek a csókról

A csók rövid fizikai gyönyör, mégis partokat elöntő lélekáradathoz vezet. (Friedrich Dürrenmatt)

Egy bók olyan, mint egy csók fátyolon keresztül. (Victor Hugo)

Ha nem szeret az ember, elég lehet a csók, a gyönyör. Ha szeret: nem elég. (Paul Géraldy)

Különös dolog a csók. Külön életet él, közlési forma és vad érzelem egyetlen nedves érintésben. (Mickey Spillane)

Vannak dolgok, amiket nem lehet megrendezni, olyanok, amik igénylik a spontaneitást. Ilyen a csók is. (Kegyetlen játékok c. film)

A gyáva fegyvere a csók, a bátoré a kard. (Oscar Wilde)

A szépség minden egyes pillanatát, a jóízű nevetést és minden csókot meg kell becsülnünk. A megelégedettség minden egyes pillanata őszinte hálával tölt el. (Elizabeth Kim)

A csók a természet bájos kis trükkje arra az esetre, mikor a szavak feleslegessé válnak. (Ingrid Bergman)

Egy törvényes csók sosem ér fel egy lopott csókkal. (Guy de Maupassant)

A szájak találkozása a legtökéletesebb, legistenibb érzés, mely az embernek megadatott, a boldogság utolsó, végső határa. Csók közben, csakis a csók közben érezzük úgy néha, hogy megvalósul a lehetetlen, amit kergetünk, egyesül a két lélek, összeforr a két alélt szív. (Guy de Maupassant)

Becsületes ember nem tartja meg magának a lopott csókot, hanem azonnal visszaadja. (Mark Twain)

A csók lehet egy vessző, egy kérdőjel vagy egy felkiáltójel.  (Mistinguett)

(Kép – Picasso: Csók)