Az Eiffel-torony elkészült - március 31. Érdekességek, furcsaságok

       Az Eiffel-torony (ejtsd: ejfel-torony; franciául La Tour Eiffel, ejtsd /lá tuʀ ɛfɛl/) Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. Két év, két hónap és két nap alatt épült fel, 1889. március 31-én készen állott a nagy mű. A toronyépítés tervpályázatán hétszázan vettek részt. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 22 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van. Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 15 000 acéldarabból, két és fél millió csavar tartja össze. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához. A legmagasabb épület volt a világon a New York-i Chrysler Building 1930-as felépítéséig (319 m).

            A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják: becenevei is ezt tükrözik – egyesek „Csúfság”-nak hívják, mások „Öreg Hölgy”-nek. Verlaine, a költő, egész életében messze elkerülte, hogy ne lássa. Azt mondta róla: „Elcsúfítja Párizst ez az ormótlan vastömeg”. Párizsban a mai napig tevékenykedik „az Eiffel-torony lebontásának szorgalmazására alakult bizottság”.

            Többször le akarták bontani, az algíri gyarmatosítás elleni felkelők pedig felrobbantásával fenyegetőztek. Kétszer is eladta egy szélhámos, 1925-ben Victor Lustig, ócskavasként. A második világháborúban a németek fegyvereket akartak belőle készíteni. 1944. augusztus 24-én, a párizsi felkelés napjaiban Le Bardier tengerész altiszt három matróz társáéval 18 perc alatt érte el az Eiffel-torony tetejét, hogy kibontsa a francia nemzeti lobogót.

            Az Eiffel-torony sok megpróbáltatáson ment keresztül, de még ma is a világ egyik leghíresebb épületeként ismerjük. A híres torony 2007-ben A világ hét új csodája jelöltjeként is indult, bár végül nem került be közéjük.

            A legfurcsább „sport”- és fogadási ötletek végrehajtását nézte végig az évtizedek alatt az „öreg hölgy”. Hátrakötött kézzel, térden is felmentek már az első emeletre. Egy kerékpáros az első emeletről nyeregben szállt alá a lépcsőfokokon. 1891-ben Sylvain Dornor nevezetű pékmester gólyalábakon ment fel a toronyba. De mintegy 400 azok száma, akik a torony emeletiről leugrottak. Voltak akik annyira beleszerettek, hogy adományokkal halmozták el, örökösnek tették meg a tornyot. Egy ember annyira utálta a tornyot, hogy beleköltözött, és az egész életét azon túl ott töltötte, mert szerinte ez volt az egyetlen hely, ahonnan nem látszott az Eiffel-torony! (A kép 1989 nyarán készült)