2019. május 4., szombat

NEMZETEK KONYHÁJA - Töki pompos (kenyérlángos)

Hozzávalók:
tésztához:
40 dkg liszt
5 dkg élesztő
1 tk cukor
1 dl langyos tej
2 kk só
2 ek olaj
kb 1,5 dl langyos víz- amennyit felvesz a tészta

feltéthez:
tejföl( ízlés szerint)
bacon
sonka
szalonna
1 közepes vöröshagyma
Sajt

sütőforma kenéséhez:
zsír

Elkészítése:
            A langyos, cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba szitáljuk és a sóval elkeverjük. Ha az élesztő felfutott, hozzáadjuk a liszthez a vízzel, olajjal együtt. A tésztát jól kidolgozzuk, akár dagasztógép segítségével, majd egy konyharuhával letakarva kb. 1 órát kelesztjük langyos helyen.
            Ha szépen megkelt, átgyúrjuk, kézzel formázzuk, a sütőformába igazítjuk és megkenjük a tejföllel, megszórjuk a kockákra vágott szalonnával (illetve az ízlés szerint választott feltéttel) és a karikára vágott hagymával. Frissen őrölt borsot hinthetünk rá, és sajtot reszelünk a tetejére.
            Előmelegített (közepesen meleg) sütőben sütjük kb. 20 percet.

Tipp:
            A feltétet ízlésünk szerint változtathatjuk. 
(Forrás: Receptneked)

Mi is az a szeretet?










II. (Nagy) Katalin orosz cár születésnapjára - 1729. május 2. - Zűrös magánélete és tragikus halála

Katalin hosszú uralma alatt több szeretőt tartott, akiket gyakran magas állásba emelt, majd a kapcsolat végeztével nagy kiterjedésű birtokokkal és a hozzátartozó jobbágyokkal ajándékozta meg őket. Az aktuális szerető beköltözhetett a palotába, a cárnő lakosztálya alá, lakhelyüket titkos lépcső kötötte össze. A cárnő engedélye nélkül a palotából ki sem léphetett, és figyelnie kellett, nehogy megsértse a féltékeny cárnőt azzal, hogy más hölgyekkel túlzottan kedves. A kegyvesztettséget a palotából való kiköltözés jelentette, de a cárnő anyagiakban még ekkor is nagylelkű volt. A szeretők közül többen lényegesen fiatalabbak voltak az uralkodónőnél, az utolsó a sorban, Zubov herceg kerek 40 évvel. A férfiak mellett a cárnő homoszexuális viszonyt is folytatott bizalmasával és legjobb barátnőjével, Jekatyerina Daskovával (17431810), aki udvarhölgye volt, majd megtette a Cári Akadémia igazgatójává (1783–1796). Daskova még ugyanabban az évben, 1783-ban megalapította az Orosz Akadémiát, melynek az elnöki tisztét töltötte be. A cárnő fiának, I. Pálnak a trónra lépésével anyjához fűződő kapcsolata miatt kegyvesztetté vált, és száműzetésbe kényszerült.
A cárnő hidegen bánt fiával, a későbbi I. Pállal. Katalin emlékiratai is nyitva hagyják azt a kérdést, ki is volt valójában I. Pál apja: Szergej Szaltikov vagy III. Péter orosz cár, de a fiú fizikailag a cárnő férjére, Péterre hasonlított, de pont ezért a tőle született gyereket sem szerette. Valószínűnek tűnik, hogy Katalin ki akarta zárni Pált a trónöröklésből, és a koronát legidősebb unokájának, a későbbi I. Sándornak szánta. Fiát félig-meddig őrizetben tartotta a gatcsinai illetve pavlovszki birtokán, így sikerült megelőzni azt, hogy részt kérjen a hatalomból.
1796. november 5-én öltözőszobájában eszméletét vesztette, és harminchat óra haldoklás után elhunyt, anélkül, hogy magához tért volna. A halála körülményeiről több mendemonda kering. Állítólag miközben haldoklott, fia módszeresen átkutatta a cárnő iratait, és megsemmisítette a végrendeletét, amelyben Sándort jelölte meg utódjaként. Katalin sírja a szentpétervári Péter-Pál-katedrálisban található. (Wikipedia alapján)

2019. május 3., péntek

Az emberi hülyeség határtalan
















Képek Velencéből















Hogyan gyógyít a káposzta?

            A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, ez az elem a testünk minden sejtjében megtalálható. A káposztafélék családja tartalmaz még káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Savanyúkáposzta + olivaolaj + lilahagyma = szenzációs!!!
            Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, a karcinogén lassítja a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. A fehér káposzta gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy a káposzta az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákoskelés, -fekély gyógyításában értek el. Így a gyomorrák, nyombélrák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére.
            A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. 
            A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is kiváló.
            Véd a bőrkiütések ellen. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminosav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.
            A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a káposztában található kálium.
            A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elősegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is kiváló.
            A zaklatott idegek csillapítására, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is érdemes káposztát fogyasztani.

II. (Nagy) Katalin orosz cár születésnapjára - 1729. május 2. Ellentmondásos uralkodása

Uralkodása alatt Katalin (Antropov képén teljes díszben) déli és nyugati irányban kiterjesztette az Orosz Birodalom határait, bekebelezve Ukrajna déli részét (Novorosszija), Krímet, Ukrajna Dnyeperen túli részét (Pravoberezsnaja Ukrajna), Fehéroroszországot, Litvániát és Kurföldet. Mindent összevéve kb. 518 000 km²-rel növelte a birodalom területét.
A cárnő pártfogása alatt a művészetek többet fejlődtek Oroszországban, mint előtte vagy utána bármely más uralkodó idején. A felvilágosodás eszméinek híve volt, és trónuson ülő filozófusnak tartotta magát. Különösen fontosnak tartotta, hogy Európában úgy tekintsenek rá, mint civilizált és felvilágosult uralkodóra, annak ellenére, hogy Oroszországban gyakran zsarnoki szerepet játszott. Folytonosan a szabadság eszményét hirdette, mégis többet tett az orosz jobbágyság röghöz és urához kötöttsége érdekében, mint senki más Borisz Godunov óta.
A művészetek, irodalom és oktatás pártfogójaként ismert Katalin magángyűjteménye volt az alapja az Ermitázs múzeumnak, amely ma elfoglalja a teljes Téli Palotát. Könyvet is írt a gyermeknevelésről, John Locke elveit követve, és megalapította a Szmolnij Intézetet a nemeslányok számára. Ez az iskola az egyik legjobb volt a maga nemében egész Európában, és a haladás jeleként felvették a gazdag kereskedők gyermekeit is a nemesek mellé. Katalin vígjátékokat, regényeket és emlékiratokat írt, miközben a francia enciklopédistákkal állt kapcsolatban (Voltaire, Diderot és D’Alembert), akik később jó hírét keltették írásaikban. A kor vezető közgazdászai, Arthur Young és Jacques Necker a szentpétervári Szabad Gazdasági Társaság külföldi tagjai lettek. A cárnő hívására Leonhard Euler és Peter Simon Pallas Berlinből az orosz fővárosba költöztek.
Katalin 15 éven át levelezett Voltaire-rel, aki „Észak csillaga” és „Oroszország Szemiramisza” címekkel hízelgett neki. Noha személyesen soha nem találkoztak, Katalin keservesen meggyászolta a filozófust, és megvásárolta könyvtárát az örököseitől.
Néhány hónappal hatalomra kerülése után, amikor megtudta, hogy a francia kormányzat le akarja állíttatni a híres enciklopédia kiadását az ateista szemlélete miatt, Katalin azt javasolta Diderot-nak, hogy költözzön Oroszországba, és ott fejezze be a művet.
A cárnő támogatta az operát is. Ugyanakkor uralma alatt mindenütt jelen volt a cenzúra és a kiadványok állami ellenőrzése.