2019. február 9., szombat

A különleges természet














A 2. Magyar Hadsereg emléknapja - Ezekre a dalokra meneteltek a Dón-folyó felé katonáink - Február 9.

Horthy Miklós katonája vagyok

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Vígan élem katonaéletem nincsen gondom másra.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!
Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!
Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.
Masírozok káplár úr szavára, úgy gondolok az én violámra!

Horthy Miklós katonája vagyok, legszebb katonája.

Horthy Miklós, édesapánk

Horthy Miklós, édesapánk
Küldj el a csatába!
Büszke leszel fiaidra,
A magyar bakákra.
Egy szál se, de egy szál se
Marad az ellenségből,
Még az Úristen is de vígan
Néz le ránk az égből!


Horthy Miklós ha felül a fekete lovára

Volly István feldolgozása

Horthy Miklós ha felül a fekete lovára
Elvágtat a küzdők vonalába;
A két szeme játszadozik örömébe’,
Lova lába habot ver az ellenség vérébe’.

Horthy Miklós udvarában van egy rezgő nyárfa,
Földre hajlik anak minden ága.
Ágyúgolyó töredezi le az ágát,
De sok szőke, barna kislány várja a babáját.

Horthy Miklós ha felül a hófehér lovára
Vágtat véle hej, Oroszországba;
A két szeme játszadozik örömébe’,
Letörli a szemünkről a bánatos könyeket.

Horthy Miklós sej-haj

Horthy Miklós, sej-haj, azt írta a levélbe,
Hogy a honvéd mindig menjen előre.
Mert a honvéd bakának nincs párja,
A Hazáért sej-haj, a legjobb katonája!

Gyalog megyek én, de mindenhová elérek,
Mindenfelé várnak a magyar legények.
Megmutatjuk, ki a legény a gáton,
Magyar honvéd, sej-haj, a legjobb a világon!

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak

Horthy Miklós hadat üzent Sztalinnak,
Kardot kötött minden magyar bakának.
A kardomnak, hej, rózsafa a nyele,
Rá van írva Horthy Miklós jó neve.

Beüzent az orosz Horthy Miklósnak,
Hagyjon békét – ha jót akar – Sztalinnak!
Hej, de Horthy nem ijedt meg Sztalintól,
Ott a honvéd, megvédi a muszkától!

Fahéjas méz minden nap!


Bizonyított tény, hogy a méz rendkívül kiemelkedő egészségügyi hatással rendelkezik. Ez azonban jóval többszörösére nő, ha fahéjat is keverünk bele. Többek közt ajánlott a koleszterin- és vércukorszint csökkentésére, valamit a vírusok elleni harc során is bevethetjük.
Nézzük, mi mindenre jó még a méz és fahéj kombinációja:

1. Szívbetegség ellen

Szívünk egészséges lesz, ha méz és fahéj keverékéből készített kencét teszünk a kenyerünkre reggelire. Helyettesíthetjük vele a lekvárt, csokoládékrémet. Csökkenti a koleszterinszintet, és megakadályozza a szívroham kialakulását.

2. Ízületi gyulladásra

A krónikus ízületi gyulladást kezelhetjük két evőkanál méz és egy evőkanál fahéj keverékével. Oldjuk fel egy pohár forró vízbe, és igyunk belőle egy-egy adagot minden reggel és este. Rendszeres fogyasztása által a rák kialakulásának kockázatát is csökkenthetjük.

3. Epehólyag gyulladásra

Ahhoz, hogy megszabaduljunk az epehólyagban előforduló baktériumoktól, keverjünk el két evőkanál fahéjat egy evőkanál mézzel egy pohár langyos vízben. Naponta egyszer fogyasszuk.

4. Koleszterin szabályozó

Ha rendszeresen fogyasztunk két evőkanál méz és három evőkanál fahéj keverékéből készült italt, a koleszterinszintünk két óra alatt akár 10 %-al is csökkenhet.

5. Melegítő

Ha fázunk, három napig vegyünk be egy evőkanál mézben elkeverve egy negyed teáskanál fahéjat. A krónikus köhögést és a hidegérzést is legyőzhetjük segítségével.

6. Gyomorpanaszokra

Ha rendszeresen fogyasztunk mézes, fahéjas keveréket, megszabadulhatunk mindenféle gyomorpanasztól, sőt javulni fog emésztésünk, de gyomorfekély ellen is jó.

7. Immunerősítő

A méz és fahéj kiváló immunrendszer erősítő, segít leküzdeni a szervezetben jelenlevő baktériumok és vírusok okozta gyulladásokat.

8. Fogyasztó

Minden reggel igyunk meg egy pohár langyos vizet mézzel és fahéjjal keverve, ez beindítja a gyomorműködést és a fogyást is.

9. Rossz lehelet ellen

Öblögessük a szánkat mézes, fahéjas vízzel, ez majd segít a rossz lehelet leküzdésében.

Bolyai Farkas születésnapjára - - - - 1775. február 9.

    Bolyai Farkas (Bólya1775február 9. – Marosvásárhely1856november 20.) matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. Első életrajzírója, Paul Stäckel szerint vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.
            A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe..Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

Munkássága

            Bolyai Farkas nevét egyaránt jegyzi a matematikatörténet és a magyar irodalomtörténet is. Tevékenysége azonban ennél sokkal szerteágazóbb volt: foglalkozott fizikávalfilozófiávalzeneelmélettelerdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztésselborászattal, különböző műszaki problémák megoldásával, gyógyászati és gyógyszerészeti kérdésekkel. Az általa feltalált takarékos főző- és fűtőkemence a korabeli Erdélyben nagy népszerűségnek örvendett. Pedagógusként arra törekedett, hogy az elméleti oktatást lehetőség szerint összekapcsolja a gyakorlattal. Hozzáállására jellemző, hogy 1811-ben örömmel vállalkozott az újonnan bevezetett mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgy tanítására.
            1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, de nem a matematikai, hanem a természettudományi osztályban. A levelező tagság alapjául valószínűleg az 1830-ban megjelent magyar nyelvű Arithmetica eleje című könyve szolgált, más források szerint főleg szépirodalmi munkásságáért választották meg. Feltehetőleg ennek hatására írta meg 1834-ben Marosszéki lakodalmi szertartások című néprajzi tanulmányát. 1848 augusztusában vendégül látta Kreil Károlyt, a prágai csillagvizsgáló igazgatóját, adjunktusával együtt, akik földmágnesességi méréseket végeztek kertjében.

EMLÉKEZETE

            A halálát követő tavaszon tanítványa, Dicső Lajos, pojnik almafát ültetett a sírjára, a végrendeletben foglalt kérésének megfelelően.
            A 19. század végén Paul Stäckel kezdett behatóan foglalkozni a Bolyaiak életével és munkásságával, és 1911-ben jelent meg német nyelven „A két Bolyai élete és munkássága” című könyve, amelyet 1914-ben magyar fordításban is kiadtak Eötvös József kezdeményezésére a marosvásárhelyi (a kétszeres békediktátum következtében: Tirgu Mures - Románia) református kollégium könyvtárában Bolyai-emlékmúzeumot szerveztek; ennek anyaga ma a Teleki–Bolyai Könyvtár Bolyai-emlékszobájában található. 1957-ben, Bolyai Farkas halála centenáriumán Marosvásárhelyen a Bolyai-téren, szemben a Bolyai Farkas Líceummal, felállították Csorvássy István és Izsák Márton szobrát, amely a két Bolyait ábrázolja.
            A marosvásárhelyi volt református gimnáziumon kívül Bolyai Farkas nevét viseli egy ózdi szakképző iskola és egy zentai (Trianon óta: Szerbia - Vajdaság) gimnázium. Róla kapta nevét továbbá az 1441 Bolyai kisbolygó, amelyet 1937-ben Kulin György fedezett fel A szegedi József Attila Tudományegyetem matematikai tanszéke a Bolyai épületben helyezkedik el. Belépéskor balra Bolyai Farkas, jobbra Bolyai János életnagyságú szobra fogadja a látogatót.
(Wikipedia) Fotó: Bolyai Farkas emléktáblája Göttingenben

2019. február 8., péntek

Tejfölös pogácsa

Hozzávalók:
50 dkg liszt
20 dkg margarin
2 tojás sárgája
1 teáskanál só
1 kanál cukor
1 dl meleg tej
2 dl tejföl
3 dkg élesztő

A tetejére:
1 tojás sárgája
kömény
reszelt sajt

Elkészítése:
            Az élesztőt a langyos tejjel és a cukorral felfuttatom. A lisztet a margarinnal és a sóval elmorzsolom, hozzáadom a tojás sárgáját a tejfölt és a már felfutott élesztőt.
            A tésztát összedolgozom, és egy fél órát hagyom a tésztát pihenni. A fél óra leteltével a tésztát téglalap alakúra kinyújtom, és háromba hajtom össze a tésztát. Ezt még kétszer megismétlem 20 perc elteltével. Amikor a háromszori hajtás megtörtént a tésztát kinyújtom, a tetejét késsel bevagdosom, közepes pogácsa szaggatóval kiszúrom a tetejét, tojással lekenem és sajttal, kömény maggal megszórom, 200 fokon szép pirosra megsütöm. Könnyű tésztája van, nem morzsolódik. (Forrás: receptneked.hu –  Domján Mária)

Raguza (ma: Dubrovnik) nevezetességeiből

    Raguza (ma: Dubrovnik) a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városa, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
          Nagy Onofrio-szökőkút (Velika Onofrijeva Fontana; Onofrijeva česma): A Pilei-kapu mögötti tér középpontjában a fiatalok és a turisták kedvence, a tizenhatszögű szökőkút áll. Az 1438-ra létrehozott vízvezetékrendszer 12 km-ről, a Dubrovačka-folyóból szállította a vizet a város lakóinak. Ennek egyik elemeként épült, eredetileg kétszintes volt. A felső szint a szobrokkal elpusztult az 1667-es földrengéskor, a délszláv háború folyamán pedig a többi része megsérült. A kőalakok Onofrio della Cava nápolyi mestert dicsérik, aki Pietro de Martino milánói mesterrel együtt építette a kutat 1438–44 között. Az egy nagy férfi és női fejtől kiindulva, tizenhat – különböző állat- és emberfejeket ábrázoló – vízköpőből folyik a kellemes, hűsítő, tiszta víz (inni is lehet belőle).

Belső Pločei-kapu (Vrata od Ploča): A domonkos kolostor mellett álló – Szent Balázs-szoborral díszített – háromíves, az 1300-as években emelt Pločei-kapun, valamint az egykori várárkot átívelő, az 1449-ben épült impozáns kőhídon át vezetett az út a kikötőbe.  A kettős védelmi rendszer egyik tagja.
(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)

Ferenczy Károly születésnapjára - 1862. február 8.

Cigánylány  (1916)
Önackép 1893
           
           Ferenczy Károly (Bécs, 1862. február 8.Budapest, 1917. március 18.) festő. A nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.

Ferenczy Károly a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb képviselője. Művészete rendkívül nagy hatással volt a kortárs és az utána következő festőnemzedékre. Ferenczy Károly képeinek többségét a szentendrei Ferenczy Múzeumban csodálhatjuk meg eredetiben.
Ferenczy Károly sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben. (Ferenczy Béni alkotása)Archers (1911)
          Ferenczy Károly a magyarországi impresszionizmus legjobb mestere. Festészete több szakaszra bontható. Az első korszaka inkább "finom naturalistának" mondható, műveire a leíró ábrázolásmód volt jellemző. Eleinte zsánertémákat dolgoz fel, dekoratív stíluselemekkel kombinálva. Müncheni korszakában megjelentek a szimbolizmussal és szecesszióval érintkező panteista elemek. Nagybányai éveinek kezdetén monumentális bibliai kompozíciókat festett, képein ekkor már egyre inkább megjelent az impresszionistákra jellemző színgazdagság. A napfény festése kötötte le érdeklődését, ugyanakkor lényeges maradt számára az emberalak és arc kifejezése is. Késői korszakában a posztimpresszionizmus formaproblémái foglalkoztatták.

2019. február 7., csütörtök

Milyen hülyék vagyunk!














Raguza (ma: Dubrovnik) nevezetességéből.

          Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
            Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutattam be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
          Roland-oszlop (Orlando stup): A Páholy tér közepén áll. A fehér kőből faragott, fémkardú, szelíd arcú, páncélos lovag szobrát 1408-ban alkotta Antonio Ragusino (Raguzai Antal, Antun Dubroćanin). Az oszlop 1886-ig egy kövön állt, amely hirdette, hogy Zsigmond magyar-horvát-dalmát király, német-római császár idejében, 1418. május 14-én emelték a zászlót Isten és Szent Balázs védőszent tiszteletére. Ez a kő ma a múzeumban tekinthető meg. A lovag-szobor már a középkorban a város függetlenségének jelképévé vált. A hagyomány szerint Nagy Károly nővérének a fia a 8. században az arab kalózok ellen küzdött a raguzaiak oldalán. A hős alkarja – ujjhegytől a könyékig – ekkoriban mértékegység volt, a raguzai könyök (51,1 cm). Hátul, a talpazaton, a nézelődő is összemérheti alkarja hosszát Orlandóéval. A szobor mögötti oszlop egyúttal zászlótartó-talpazatként, valamint pellengérként (szégyenoszlopként), a lépcső hirdetési emelvényként is szolgált. Ma a nemzeti ünnepek és a nyári játékok idején fellobogózzák, ami Raguza legszebb hagyományaira emlékeztet. Környéke kedvelt találkozóhely.

Lottót kell venni! És utánozni!