Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutattam be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
Roland-oszlop (Orlando stup): A Páholy tér közepén áll. A fehér kőből faragott, fémkardú, szelíd arcú, páncélos lovag szobrát 1408-ban alkotta Antonio Ragusino (Raguzai Antal, Antun Dubroćanin). Az oszlop 1886-ig egy kövön állt, amely hirdette, hogy Zsigmond magyar-horvát-dalmát király, német-római császár idejében, 1418. május 14-én emelték a zászlót Isten és Szent Balázs védőszent tiszteletére. Ez a kő ma a múzeumban tekinthető meg. A lovag-szobor már a középkorban a város függetlenségének jelképévé vált. A hagyomány szerint Nagy Károly nővérének a fia a 8. században az arab kalózok ellen küzdött a raguzaiak oldalán. A hős alkarja – ujjhegytől a könyékig – ekkoriban mértékegység volt, a raguzai könyök (51,1 cm ). Hátul, a talpazaton, a nézelődő is összemérheti alkarja hosszát Orlandóéval. A szobor mögötti oszlop egyúttal zászlótartó-talpazatként, valamint pellengérként (szégyenoszlopként), a lépcső hirdetési emelvényként is szolgált. Ma a nemzeti ünnepek és a nyári játékok idején fellobogózzák, ami Raguza legszebb hagyományaira emlékeztet. Környéke kedvelt találkozóhely.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése