Galambos Tamás (Budapest, 1939. november 18.) ezt a 150x108 centis festményt másfél hónap alatt készítette. A művész magát posztnaivnak vallja, és azt mondja: iróniával fest….„A hat koporsó mellett díszsorfal áll. Ők részt vettek Nagy Imre elítélésében, majd utána magas pozíciókba kerültek. Ez a kaméleon filozófia az, amit nem szeretek. Nem akartam személyeskedni, ezért arc nélküli egyedeket festettem.
A kaméleon annak szimbóluma, hogy sok minden a régi maradt. Rengeteg dokumentumot néztem, valóságosak a festményen ábrázolt alakok, tárgyak. A vörös ég a kommunizmus filozófiáját szimbolizálja, ami még mindig felettünk lebeg.”
A pulpituson egy fiatal szónok az egyetlen, akinek van arca. Ő a meséből ismert, igazmondó kisfiú, az ártatlan, őszinte romlatlanság. Ez esetben Orbán Viktor. Azért kellett odafestenem arccal a miniszterelnököt, mert akkor kimondta, hogy ki az oroszokkal, és ezzel óriási hatást ért el. Vívódtam, hogy ráfesthetem-e, de így hiteles. Nem vagyok hízelgő típus. Orbán Viktort nem ismerem személyesen, de örülnék, ha megmaradna lelkileg annak a kisfiúnak – fogalmazott a művész. Azt ő is fontosnak tartotta elmondani, hogy soha eddig nem kapott állami megbízást, soha nem volt benne egyik „pikszisben” sem. (Vasárnapi Hírek)
Galambos Tamás munkássága
Első kiállítását 1960-ban rendezték a Képzőművészeti Főiskolán, ahol már jelentkezik sajátos, senki máshoz sem hasonlító stílusával, egyéni kifejezésmódjával. Nem kapcsolódott a 6o-as és 70-es évek egyetlen ún. divatos irányzatához sem. Ehelyett inkább saját, összetéveszthetetlen kifejezési nyelvet alkotott magának, amelyet post-naivnak is neveznek, korai munkáit pedig gyakran a kelet-európai pop-arthoz sorolják. Alkotásainak főbb témái: a természet mikró és makrovilága, az antik és keresztény mitológia történései, valamint az emberi természet, társadalom és politika szarkasztikus ábrázolása. Közel száz egyéni kiállításon szerepeltek alkotásai, amelyek többsége neves könyvkiadók illusztrációiként is ismertek. Legtöbb egybegyűjtött munkája, különálló Galambos Gyűjtemény keretében, a Toyama-i (Japán) Nishida Múzeum tulajdonában van. (Wikipedia)
Galmbos Tamás ars poeticája
„A festés számomra örökös szellemi kötéltáncot jelent a fikció és realitás, a szép és rút között. A mese mindig csak kifejezési forma, hogy annak segítségével minél több ember számára érthetően beszéljek a máról és mondjak véleményt a világról” (Wikipedia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése