Példák arra,
hogyan ösztönöznek bennünket az üzletek, hogy többet költsünk, vagy hogy azt is
megvegyük, amire nincs is szükségünk:
Sok boltban egyszerűen túlméretezettek a bevásárlókocsik:
ez egyszerűen arra ösztönöz minket, hogy minél jobban töltsük meg, minél többet
vásároljunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kosarak is egyre nagyobbak lettek az
elmúlt években, a görgős, húzható kosár használatával nehezebben érzékeljük,
mennyit is vásároltunk valójában.
2. Ami fontos,
az messze van
A nagyobb hipermarketekben látszik a legjobban, hogy a
bejárattól viszonylag messze, sok esetben a legtávolabbi sarokba helyezik el az
igazán szükséges termékeket, például az alapvető élelmiszereket, húsokat, tejtermékeket,
pékárukat. Ezzel azt érik el, hogy a vásárlónak a lehető legtöbb termék mellett
el kell haladnia, míg odáig eljut - útközben pedig nagy a csábítás arra, hogy
fölösleges termékeket is betegyen a kosárba.
3. Időtlen
időkig
A boltnak az a célja, hogy a vásárló minél több időt
töltsön el ott, ezalatt pedig a lehető legtöbbet vásároljon. Részben ez az oka
annak, hogy sok boltban szinte egyáltalán nincsenek ablakok, sőt, órák sem -
így a vevő 2-3 órát is el tud tölteni anélkül, hogy figyelne az idő múlására.
4. Egyre
kevesebb van benne
A "százas" papírzsebkendő igazából már csak
"kilencvenes", mert az évek során eltűnt néhány darab a
csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett
csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból
"elpárolgott" fél deci. Persze van példa növekedésre is, igaz, nem
pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan,
csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. A
tartalom csökkenésével azonban a legtöbb esetben nem jár együtt az árak
csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért - persze ez nem
elsősorban a boltok, sokkal inkább a gyártók trükkje.
5. Mekkora is
a leértékelés?
Ha elindul egy leértékelési hullám - például a ruházati
üzletekben - több olyan boltot is láthatunk, amely nem fokozatosan növeli az
árcsökkentés arányát hanem máregyből 50-70 százalékos kedvezményekkel nyit. Nem
egy ilyen boltnál előfordul, hogy az akciók előtti napokban kissé felpumpálják
az árakat, így kozmetikázták a leértékeléseket.
6. Akció =
jutalom
A leértékelések, árengedmények egyfajta biológiai
folyamatot indítanak el a vásárlók fejében. Az árengedményt ugyanis egyfajta
jutalomként értelmezzük, erre az impulzusra pedig vásárlással, fogyasztással
reagálunk. Ez pedig azzal jár, hogy sok szükségtelen, felesleges terméket is
megvásárolunk: nem véletlen, hogy a boltok polcain oly' sok akciós címkét
találunk, némelyek a leértékelés arányát mutatják százalékban, míg mások azt jelzik,
hogy (elvileg) ez a legolcsóbb ár a választékban. Rendszeresen előfordul, hogy
a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, gyakori trükk, hogy a
leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják
7. Biztos,
hogy megéri?
Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet
vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a
legnagyobb kedvezményeket adniuk. Előfordult olyan eset, ahol megduplázták egy
joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg)
olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt
ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a
kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor
melyik éri meg jobban az boltnak.
8. 99, vagy
egy híján 100?
Évtizedek óta bevett gyakorlat a magyar boltokban is, hogy
9-re, vagy 99-re végződnek a termékek árai. A pszichológia itt is fontos
szerepet játszik: csak nagyon nehezen kerekítjük fel fejünkben ezeket az
összegeket, inkább a kisebb összegre gondolunk, így olcsóbbnak tűnik minden.
Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb esetben a drágább,
márkásabb, reklámozott termék van a polcokon szemmagasságba helyezve, sokszor
lábujjhegyre kell állnunk, vagy le kell guggolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az
akciós, saját márkás árucikkeket.
10. Pont a
gyerek szeme előtt
Sok helyen a
pénztárak előtt a cukorkák, édességek úgy vannak elhelyezve, hogy a gyerekeknek
szemmagasságba essenek, leginkább akkor, ha a bevásárlókocsi speciálisan
kialakított ülőkéjén ülnek. Dietetikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy a
csokoládékat és nassolnivalókat tartalmazó pultok valóban alacsonyan
helyezkednek el, a felnőttek esetében kézmagasságban, a gyermekek esetében
szemmagasságban. Érdekes, hogy szinte sehol nincsenek egészséges élelmiszerek a
pénztárak közelében kihelyezve, sőt, akciós termékeket, olcsóbb édességeket sem
gyakran találunk a kasszáknál. (Forrás - Richpoi hírek)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése