2018. augusztus 18., szombat

A Kolozsváron megtartott országgyűlés deklarálja Erdély újra egyesülését Magyarországgal - 1865

Éljenek a székelyek! - a humor tükrében

Két székely vágja a fát télen farkasordító hidegben.
–Te koma, hol van a füles sapkád?
–Amióta balesetem volt, nem hordom!
–Milyen baleseted volt?
–Megkínáltak pálinkával, és nem hallottam

Székely parasztbácsi telefonál a rádió kívánságműsorába: –Találtam egy pénztárcát, benne van 30.000 Forint, 500 Dollár és 30.000 Euró – mondja a bácsika.
–Ez igen gratulálok, más nincs benne?
–De egy névjegykártya, valami Kovács. Na, ennek a Kovácsnak szeretnék küldeni egy vidám számot.

A székely kaszál a mezőn. Látja ám, hogy futva érkezik a falu felől a fia.
A gyerek messziről kiabálja: –Édesapám, jöjjék rögvest haza, mert nagy baj van!
–Osztán mi a baj, fiam?
–A szomszédból átjött a Mihály bá, osztán addig-addig, hogy befeküdtek idesanyámmal a dunyha alá.
A székely kezében megáll a kasza, megvakarja a fejét, és elgondolkodva mormogja: - De nagy marha ez a Mihály szomszéd! Pedig neki nem is lenne muszáj...



Európa nap Magyarországon - augusztus 18. Kit véd az UNIÓ?




NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT Radics Gigi koncertje Alsóörsön - 2013. augusztus 17.

           Radics (Georgina) Gigi a 2012-es (6.) Megasztár győztese lépett fel az alsóörsi Nyárbúcsúztató Vendégmarasztaló Fesztiválon. A fiatal (Salgótarján, 1966. augusztus 17.) énekesnő 17. születésnapján nagysikerű koncertet adott.
          Az első pillanatban látszott, hogy ez az egy óra kellemes lesz, mert amint Gigi a szinpadról körülnézett, az első mondata az őszinte felkiáltás volt: Milyen sokan vagyunk. A kiváló hang, a kedves, bájos megjelenés eleve szinpatikussá teszi. Ő még természetesen viselkedik, például nem mesterkélt a mozgása,  őszintén belenevet a mikrofonba. Egy tökéletesen érett nő benyomását kelti kinézetre, hangilag. Szerintem, ha angolnak vagy amerikainak születik, már a slágerlistákon szerepelne szerte a világban.
          Elsősorban külföldi énekesek számait dolgozta fel, de nagy örömmel mutatta be az Euroviziós Fesztiválra benevezett számát, és az első saját dalát, a Vadonatúj érzést. Befejezésként a lelkes közönség figyelmébe ajánlotta új számát, a Mire vársz?-ot.
          Én azt kívánom, hogy váljon belőle igazi világsztár, mert minden adottsága megvan ehhez.

2018. augusztus 17., péntek

Így kell élni!














Humoros szómagyarázat

Agglegénység ~ Nőnkívületi állapot
Udvarlás ~ Testi mese
Szalonnasütés (k)éjjel ~ Parázsnálkodás
Kikapós férj ~ Csalárd apa
Aki két nő között ingázik ~ Bicsajozik
Elnyomott férjek lázadása ~ Papuccs
Elfajzott jövendő ~ Utókorcs
Ledorongolás ~ Érvverés
Bérgyilkos előre felvett fizetsége ~ Lelőleg
Felütéssel kezdődő énekeskönyv ~ Dalbumm
Siratóének ~ Keservers
Klarinétos szökése ~ Flótás-futás
Énekesek dicsőítése ~ Sztárnyaló dallamok
Népi mosószer ~ Foltklór
Öregek, ha eláznak ~ Vének az esőben
Öreg zseni ~ Ősztehetség
Humorista ~ Élcsportoló
Trehányság filozófiája ~ Hanyagelvűség
Kábítószeresek orvosa ~ Drogtor úr
Divat felett álló ~ Trendkívüli
Szó nélkül lebukó csatasor ~ Kusshad
Rossz törvény beiktatása ~ Hatályballépés
Mozdulatlasággal teli szeretet ~ Csupasszív
Harakiri ~ Köldöklés
Szimbolizmus ~ Jelképzelés
Megtalált okosság ~ Bölcslelet
A nagy körút eszmeisége ~ Lélekbulvár
Bádogos munkát végző szomorkás pap ~ Pléhbános
Vonzó kerékpár-alkatrész ~ Sármhányó
Latrinatisztító ~ Büzletember
Wc-pletyka ~ Klotyogás
Újkeletű ruhaanyag ~ Posztómodern
Önálló törpék járműve ~ Autógnómia
Törpe szakács ~ Gasztrognóm
Étlap ~ Kajánlat
Befőttelrendezés ~ Kompótzíció
Vérszopók jobbról is, balról is ~ Kétkullancsos politika
Problémát megoldó spanyol nemes ~ Áthidalgó
Útépítők tízóraija ~ Aszfalatozás
Kövérség eltemetője ~ Zsírásó
Elfagyasztás ~ Hideggyógyászat
Téli vendéglátás ~ Hidegenforgalom
Ostobácska szomszéd a vonaton ~ Butitárs
Ronda írás, amivel nem mehetünk sehova ~ Rútlevél
Örökös trónörökösviszály ~ Herceghurca
Jó célra összekoldult pénzösszeg ~ Kalapítvány
Egy tucat sík irón ~ 12lapostol
Poéta ruhája ~ Költőny
Titokban költött vers ~ Íróasztal fióka
Rendszeres újságolvasó ~ Sajtókukac
Főhumorista ~ Élcmunkás
Hogyan tárolják a péksüteményt? ~ Zsömlesztve
Kertész ~ Rügyvéd
Elnöki lakosztály ~ Prezidencia

Mátyás király elfoglalta Bécsújhelyet - 1487. augusztus 17.

A magyar–osztrák háború 1482-ben tört ki. Hunyadi Mátyás és III. Frigyes között. A feszültség régóta érezhető volt, a császár ugyanis igényt tartott a magyar trónra, ezért is támogatta a magyar király ellenfeleit. Mátyás viszont többször átengedte a Magyar Királyság területén a török portyázó csapatokat a császár felségterületére. Mátyás egyébként élete legfőbb céljának a német-római császári trón megszerzését tartotta. Ennek érdekében fegyverrel akarta a Habsburgokat térdre kényszeríteni.

Mátyás 1487 január 13-án érkezett Bécsből a Bécsújhelyt ostromló táborba. Márciusban az Ebenfurtban tartott tartománygyűlésen felvette az osztrák hercegi címet. (Ettől kezdve osztrák pecsétet is használt.)
Augusztus 17-én – egyezség útján – Mátyás bevonult Bécsújhely városába. (Ezzel Krems kivételével egész Alsó-Ausztria neki engedelmeskedett.)

Ez alkalommal ajándékozta Bécs-Ujhely polgárainak a 0,82 m magas, zománcdíszítésű, aranyozott ezüst Corvin-serleget (Corvinusbecher), melyet császári és magyar királyi jelvényekkel díszítve, még III. Frigyes német-római császár készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére 1463-ban. Szintén a Városháza régiséggyűjteményében őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.
Bécsújhelyen 20 ezer lovas és 8 ezer gyalogos fölött seregszemlét tartott. A legvitézebb katonái számára 12 buzogányt, 12 kardot és 12 csatabárdot adott át elismerése jeléül.
Bécsújhely (régi magyar nevén Német-Ujhely, németül Wiener Neustadt, vagy egyszerűen Neustadt) ma egyike Alsó-Ausztria tartomány legnagyobb városainak. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős ipari- és kereskedelmi központ.

NOSZTALGIA - ÖT ÉVE TÖRTÉNT Utcabál a Frisson zenekarral - Alsóörs, 2013. augusztus 17.

          A Frisson zenekar 2010 tavaszától van jelen az igényesen kidolgozott zenét szolgáltatók táborában. A zenekar két alapító tagja, Prikkel Balázs (percussion) és Horváth Attila (dobok) a szervezők és a közönség igényeit figyelembe véve, 2013 januárjában úgy döntött, több formációban működik tovább. Profi zenészek csatlakozásával három csapatot hoztak létre, mely különböző repertoárválasztással egyedi a kínálati piacon.
          A Frisson Zenekar műsora az igényes és közkedvelt, de nem a sablonos, mindenki által agyonjátszott, főleg hazai előadóktól válogatott, táncolható zene kívánalmainak megfelelően került kialakításra. Utcabálokra, fesztiválokra, céges rendezvényekre állították össze, felidézve a táncdalfesztiváloktól kezdődően a 70-es, 80-as évek bulis hangulatát.
          Nem tetszett kezdetnek a "Nekem így is jó", de utána a Száguldás, Porshe  szerelem, Kovács Kati nosztalgia házibulija, a Hungária: Meghalok, ha rám nézel, majd a Pancsoló kislány bájos előadása tényleg bebizonyította, hogy nem a szokványos dalokból hallunk ma este. Felszólítást kaptunk: Mondd meg ha kellek, majd hallottunk az öreg úrról, aki zsirádlit hordott, utána egy aktuális dal következett a Szombat esti tánc, és a Mister Alkohol.
          Ömlött a zene, az öt tagú zenekar tökéletesen "dolgozott", így még az sem volt zavaró, hogy az énekesnő itt-ott csúszott, néha hamiskásan énekelt. Ez egy utcabálon elmegy.

2018. augusztus 16., csütörtök

Szent Rókus ünnepére - aug. 16.

Szent Rókus (franciául: Saint Roch), (Montpellier, 1295  1327) szent hitvalló, Ferences rendi szerzetes. A dél-franciaországi Montpellier-ben született 1295-ben, mellén apró, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki. Húsz éves volt, amikor szülei meghaltak. Rókus ekkor pénzre váltotta örökségét, majd a pénzt a szegényeknek és a kórházaknak ajándékozta. Elzarándokolt Rómába, és akkor, az aquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Rómában és Piacenzában is tevékenykedett.
Ez utóbbi helyen maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kis kutya látta el élelemmel, és egy, az égből leszállt angyal takarta be sebeit. Miután felgyógyult, visszatért szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után 1327-ben, lényegében ismeretlenül halt meg, bő két évtizeddel az 1348-as nagy pestisjárvány előtt. Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban felütötte
 a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A XIV–XVI. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche – Éljen Szent Rókus), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.
 Magyarországon is nagy tisztelet övezi. Például róla nevezték el a nevezetes budapesti Rókus-kórházat. Szegeden egy városrészt neveztek el róla, és létezik egy Rókus nevű település a Felvidéken (ma: Szlovákiában) is. Nagybaracska községben 1888-ban szobrot emeltek a tiszteletére.
Szent Rókust általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjének tisztelik. Ünnepe augusztus 16-án van.

Tiszteletére emelt templomok és kápolnák a Trianoni-Magyarországon

Ásványráró Szent Rókus-templom, BajaSzent Rókus-kápolna, Budapest (VIII. kerület) – Szent Rókus-kápolna, Cikó Szent Rókus-kápolna, Csongrád – Szent Rókus-templom, Dunabogdány Szent Rókus-kápolna, DunaföldvárSzent Rókus-kápolna, ÉrdSzent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália-kápolna, GyőrSzent Rókus és Sebestyén-templom, HásságySzent Rókus-kápolna, KerepesSzent Rókus-kápolna (1769–1930), KunbajaSzent Rókus-kápolna, Nagyatád – Szent Rókus-kápolna, NagymarosSzent Rókus-kápolna, PaksSzent Rókus-kápolna, PalotabozsokSzent Rókus-Kápolna, SzegedSzent Rókus-templom, Szigetvár Szent Rókus-templom, TárnokSzent Rókus-kápolna, TevelSzent Rókus és Rózália-kápolna, VácSzent Rókus-kápolna. 
Vízjárta és alacsony fekvésű Szeged városnak ez a része. 1738-ban pestisjárvány szedi áldozatait a városban. A járványtól való szabadulás emlékére 1739-ben fogadalomból kápolnát építenek Szent Rókus tiszteletére. 1805-ben alapítják meg itt a plébániát. 1829-ben leteszik az új templom alapkövét, és 1833-ban szentelik fel. Az árvíz nagyon megrongálja. A mai templom 1905-1909 között épül, neogótikus stílusban.

Sámsonra utaló régészeti bizonyítékokat találtak?

            Izraeli kutatók bejelentették: valószínűleg Sámson, a bibliai filiszteusok legfőbb ellenségének első régészeti bizonyítékai kerültek elő. A Jeruzsálemtől nyugatra lévő Bét-Semes városának dombjai között találták meg azt az ősi kőből készült pecsétet, amely az Ószövetségben szereplő Sámson és az oroszlán közötti harcot ábrázolja.
            A mintegy két és fél centiméter átmérőjű pecsét egy macskaszerű farokkal ábrázolt állatot jelenít meg, amint egy emberre támad. A pecsétet abban az ásatási rétegben találták meg, amely hozzávetőlegesen az i. e. 11. századig nyúlik vissza, amikor az izraelita törzsek Kánaán meghódítását követően erre a területre érkeztek. Abban az időben járunk, amikor a zsidó népet a bírák vezették (Bírák kora).
            A lelet helyszíne a Sórek-folyóhoz igen közel található, amely az izraeliták és filiszteus ellenségeik közötti határt jelképezte. Az izraeli szakemberek szerint ez is azt jelzi, hogy a pecsét Sámsonhoz köthető. Alternatív megoldásként az az elképzelés is felmerülhet, hogy a bírák korában több hősről szóló történetben is szerepelt az oroszlánnal való harc, és ez épülhetett be a Sámsonról szóló elbeszélésekbe. Így lehet, hogy egy másik oroszlánnal harcoló ősi történetre utal a lelet.
            Az Ószövetség egyik legismertebb karaktere erejét akkor fedezte fel, amikor puszta kézzel megölt egy oroszlánt. Az egyik legismertebb bibliai jelenetben Sámson, a filiszteusok legnagyobb ellensége egy szamárállkapoccsal ezer filiszteust küldött a másvilágra.
            Legendás erejét a hajának köszönhette. Ezt a titkot sokáig őrizte, azonban szeretője, Delila kiszedte belőle, majd alvás közben leborotválta a haját, a meggyengült és lekötözött Sámsont pedig átadta a filiszteusoknak, akik Gázába vitették. Megvakították és börtönbe vetették, ám a Biblia szerint Isten megsegítette harcosát, hogy egy utolsó bosszút álljon a gyűlölt népen. A fogságban újra kinőtt Sámson haja, a filiszteusok kivezették a vak izraelit tömlöcéből, hogy szórakoztassa őket áldozatbemutatásuk közben. A lakoma közben az épület oszlopait kidöntve magára és az ott lévő több száz filiszteusra omlasztotta Dágon istenség templomát. (2012/Múlt-kor)

2018. augusztus 15., szerda

Rózsaszín krémes

Tészta:
·30 dkg liszt
·4 evőkanál porcukor
·1 evőkanál zsír
·1 tojás
·1 dkg szalalkáli
·1 db vérnarancs aroma
·1-2 dl tej
Krém:
·20 dkg vaj
·25 dkg cukor
·1 csomag vaníliás cukor
·6 dl tej
·6 csapott evőkanál liszt
A tészta hozzávalóit jól összedolgozzuk, és 3 lapot sütünk belőle. A krémhez a vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. A tejből a liszttel sűrű pépet főzünk, és a kihűlt krémmel összekeverjük. A tésztalapokat megtöltjük a krémmel. A tetejét is vékonyan megkenjük a fehér krémmel, majd tortadarával díszítjük.
(Takácsné Bálint Erzsébet receptje. Forrás: http://webcukraszda.hu/rozsaszin-kremes/ )

IV. Károly Kálvária felszentelésének évfordulójára - 1927. augusztus 15.

Kéttornyú templomáról messziről felismerhető a vulkanikus eredetű, mélyen a tóba nyúló, csaknem ezer éve lakott, 5 km hosszú, 3,5 km széles Tihanyi-félsziget.
            IV. Károly király magyarországi utolsó napjait Tihanyban töltötte 1921 október 26–október 31. között. Innen Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt. 
            A IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezésére és szervezésében valósult meg a tihanyi kálvária. Építésének pénzügyi feltételeit a vármegyék biztosították. Az önálló vagy összevont vármegyék 1–1 stáció felállítását vállalták, mind a régi 63 vármegye nevében. Minden stációra felvésték az adományozó összevont vagy önálló vármegyék nevét, valamint, hogy milyen számú vármegyei határozat alapján történt a költségekhez való hozzájárulás. Az adományozó vármegyék címerét dombormű alakjában minden stációra felvésték. 
            A Kálvária építésének célja az volt, hogy miként Jézus Krisztus végigment a szenvedésteli keresztúton a Golgotára, ahol ellenségei keresztre feszítették, de harmadnapra föltámadt, úgy a keresztút stációi szimbolizálják Magyarország sorsát, keresztre feszítését, a király tragikus sorsát. 
            A Kálvária felszentelését Rott Nándor veszprémi püspök végezte 1927. augusztus 15-én. 1950-ig, amíg meg nem tiltották, a keresztúti ájtatosságot nagyhéten a kálváriánál végezték.
            1960. február 21-én kapta az akkori tihanyi bencés plébános, Vass Sándor Alberik a levelet, amelyben a veszprémi apostoli kormányzó hozzájárulása olvasható a kálvária lebontásához, mivel Veszprém megye "15 éves felszabadulását emlékmű felállításával óhajtja megünnepelni... Tekintve, hogy Tihanyba tervezik az emlékművet, a magam részéről helyeslem és támogatom azt az elgondolást, hogy a volt Károly király kálvária helyén állítsák fel. Dr. Klempa Sándor sk. apostoli kormányzó". 
            "1960. Május 3. Zetort fogtak a stációk elé, amelyeket kötéllel a traktorhoz kötöttek, s meghúzatva ledöntötték őket... A látványmegrendítő volt, a falu sírt. 
            Május 14. Az autódaru leszedte, a csapoknál kitördelte a három keresztet. ...
            Május 21. ... Vasfűrésszel lefűrészelték a három korpuszt, és teherautó hozta be őket a plébánia folyosójára. 
            Május 24. Kijött a kálváriára egy autódaru, és megkezdték elszállítani a kőkereszteket, a stációköveket.
            Május 26: A teherautók Veszprém irányában elhordták a keresztek kőanyagát, a kálvária helyéről minden eltűnt, semmi sem maradt ott, csak a keresztek mögött álló kőhalmok. A tihanyi kálváriának consummatum est. Bevégeztetett."
            Klempa Sándor apostoli kormányzó a lerombolt kálvária korpuszait először Zalaszentgrótra majd Sümegre vitette, ahol a temetőben felállították. A stációképek Veszprémbe kerültek, a Szent Margit-templomba. Az Alapítvány pénzén elkészíttették az új stációképeket a Szent Margit-templom számára, hogy a régi stációképek bármikor visszahozhatók lehessenek Tihanyba. 
            Dr. Mail József, tihanyi plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a Veszprém megyei egyházügyi titkártól. A válasz: "A kálvária visszaállításának elvi akadálya nincs." 
1988. március 28-án megtörtént a kálvária új alapkő-letétele. 
Tihany község Önkormányzata és a Tihanyi Bencés Apátság létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt, amelynek célja, hogy a lerombolt kálváriát helyreállítsák. 
Ma újból látogatható a Visszhang-domb melletti Kálvária hegyen.
(A két képet 2012. augusztus 25-én készítettem.)

Nagyboldogasszony napja - aug. 15.

Nagyboldogasszony napja az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosódott Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.
Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek”. Ezen az ünnepen tarthatjuk tehát Magyarország Patrónájának a napját is, a  Mária-kegyhelyekrevaló zarándoklattal, körmenetekkel és az országszerte rendezett búcsúkkal. Különösen a Nagyboldogasszonynak szentelt templomok plébániái készülnek erre a napra nagyobb ünnepléssel. (A képen a kispesti Nagyboldogasszony-templom látható)

Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap: a moldvai csángó magyarok ezen a napon virágot, gyógynövényt szentelnek, hogy ennek füstjével kezeljék a betegeket. A Muravidéken „dologtiltó nap”, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is: ha a „Nagyasszony” szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két Boldogasszony köze, vagyis augusztus 15. és szeptember 8. varázserejű időszaknak számít, ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt s a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, és ne essen bele a zsizsik. A hiedelem szerint az ebben az időszakban ültetett tyúk az összes tojását ki fogja költeni.
Az ünnephez kapcsolódó úgynevezett „Mária-virrasztás” szokása azt a hitet tette hagyománnyá, amely szerint a napfelkeltében meg lehet látni ezen a napon a „Napba öltözött Boldogasszonyt”. A huszadik század elején az egész magyar nyelvterületen élt a „nagyboldogasszonyi virágszentelés”, virágáldás szokása, amikor a népszokás szerint virágszentelést tartanak, és virágokból koporsót készítenek.