Angliában mindössze egyszer voltam. A nemzeti kemping szövetségeket tömörítő világszervezet minden évben rendez kemping világtalálkozót. Ez egyszer Balatonfüreden is sorra került. A proletárdiktatúra éveiben nem lehetett bármikor Nyugat-Európába utazni, csak három évente egyszer, mivel költőpénzre valutát nem tudott adni az ország. De rendezvényekre évente lehetett utazni. Így találtuk ki a feleségemmel, hogy a Magyar Camping és Caravanning Club által hirdetett angliai világtalálkozóra benevezünk. Komoly előnye volt, hogy az utat megszervezték központilag, a kompra még kedvezményes átkelést is biztosítottak az angol házigazdák, és megfelelő költőpénzt is lehetett váltani. A Cheltenham helyszín ideálisnak bizonyult, mert Anglia túlsó felén volt, így oda és visszafelé is lehetett nézelődni. Portsmouth (Dickens szülőháza, Nelson "Victory" hajója), Bath (Római-fürdők), Stonehenge (rejtélyes kőtömbök) stb. És a találkozó ideje alatt kirándulni lehetett. Stratford of avon (Shakespeare szülőháza, sírja), Coventry (Lady Godiva története, a székesegyház maradványai), Oxford (egyetem, kollégiumok) , Warwick (hatalmas vára), Cardife (Wales fővárosa). Hamarabb elindultunk visszafelé, így három napig Londonnal ismerkedhettünk.
Nekem - egyéniségemből eredően - a Trafalgar tér, a Tower, a Westminster-apátság, a zenés őrségváltás, a British Múzeum és Madame Tussaud panoptikuma tetszett a legjobban. Megpakolt Skodánk kiválóan bírta az utat, a baloldali forgalommal sem volt gond. És hazafelé a Csatornán átkelve nem siettünk, hanem tettünk egy kerülőt Hollandiába és Belgiumba. És ekkor a spórolás érdekében a Skoda még szállodának is kiválóan megfelelt.
Nekem az angol stílusú foci tetszik a legjobban. A látványos beívelések, a hatalmas fejesek. Az angol csapat négy éve, az Eb-ről felemelt fejjel mehetett haza, ugyanis tizenegyesekkel maradt alul az olaszokkal szemben. Márpedig ez elsősorban szerencse dolga. Nekik akkor nem volt! Most majd meglátjuk!
Talán egyszer még elmegyek Nagy-Britanniába, mert a fiaimnak jó negyven évvel ezelőtt megígértem, hogy a skót várakat megnézzük - együtt. Zsolt és Levente fiam is többször megfordult a szigetországban, nagyon jól érezték magukat, de a skót várakkal csak Levente ismerkedett. Ha egyszer számon kérik az ígéretemet, akkor mennem kell! De hátha nem olvassák ezt a bejegyzésemet, és akkor megúszom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése