2024. szeptember 24., kedd

Kelet-Kárpátalja nevezetességeiből - Rahó 7/7

 A főutcán sétálva a magasban egy táblát vehetünk észre, jelzi, merre található a Tisza.

 A ház falán két szomorú tábla utal az orosz-ukrán háborúra.

Nekünk baljós tábla emlékezik meg Masarykról, aki még a II. világháború közben Londonból Moszkvába repült, és felajánlotta Sztálinnak Kárpátalját annak fejében, hogy a fasiszta Szlovákiát ne tekintsék háborús bűnösnek, valamint a Felvidéket csatolják újra Csehországhoz, és Magyarországtól Pozsonynál öt falut csatoljanak az újra összetákolásra kerülő Csehszlovákiához. Néhány érdekesség: Masaryk könnyen adta a másét, ugyanis ebben az időben Kárpátalja Magyarország szerves részét alkotta, valamint a trianoni békediktátum (1920. június 4.) előtt ezer évig szintén a Magyar Királyság megbonthatatlan része volt. A Kárpátalján élő ruszin és magyar nemzetiségű lakosság egyáltalán nem akart a Szovjetunió része lenni - de őket nem kérdezte meg senki. Így a párizsi békediktátum (1947. február 10.) Kárpátalját már a Szovjetunió területeként írja. A sors fintora, hogy a Szovjet Birodalom szétesése után Ukrajna örökölte, ki tudja milyen jogon, ugyanis a történelem folyamán soha nem volt Ukrajna része, valamint sem a 800 ezer ruszin (külön szláv népcsoport, amelyik közelebb áll az oroszhoz, mint az ukránhoz), sem a 200 ezer magyar, sem az 50 ezer román nem ukrán.

A görög katolikus egyházat 1949-ben betiltották a Szovjetunió területén. Ukrajna megalakulása után, 1989-től azonban újjászerveződtek. Szűzanya Mennybevitele-templomuk 1792-ben épült, és a főutcával párhuzamos Sevcsenki utcában található







 (A képeket 2016. szeptemberében készítettem.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése