A magyar–osztrák háború 1482-ben tört ki. Hunyadi Mátyás és III. Frigyes között. A feszültség régóta érezhető volt, a császár ugyanis igényt tartott a magyar trónra, ezért is támogatta a magyar király ellenfeleit. Mátyás viszont többször átengedte a Magyar Királyság területén a török portyázó csapatokat a császár felségterületére. Mátyás egyébként élete legfőbb céljának a német-római császári trón megszerzését tartotta. Ennek érdekében fegyverrel akarta a Habsburgokat térdre kényszeríteni.
Mátyás 1487 január 13-án érkezett Bécsből a Bécsújhelyt ostromló táborba. Márciusban az Ebenfurtban tartott tartománygyűlésen felvette az osztrák hercegi címet. (Ettől kezdve osztrák pecsétet is használt.)
Augusztus 17-én – egyezség útján – Mátyás bevonult Bécsújhely városába. (Ezzel Krems kivételével egész Alsó-Ausztria neki engedelmeskedett.)
Ez alkalommal ajándékozta Bécs-Ujhely polgárainak a 0,82 m magas, zománcdíszítésű, aranyozott ezüst Corvin-serleget (Corvinusbecher), melyet császári és magyar királyi jelvényekkel díszítve, még III. Frigyes német-római császár készíttetett a Mátyással kötött béke emlékére 1463-ban. Szintén a Városháza régiséggyűjteményében őrzik e korból Mátyás király arcképét, valamint azt a nyerget és teljes lószerszámot, melyet szintén Mátyás ajándékozott a városnak.
Bécsújhelyen 20 ezer lovas és 8 ezer gyalogos fölött seregszemlét tartott. A legvitézebb katonái számára 12 buzogányt, 12 kardot és 12 csatabárdot adott át elismerése jeléül.
Bécsújhely (régi magyar nevén Német-Ujhely, németül Wiener Neustadt, vagy egyszerűen Neustadt) ma egyike Alsó-Ausztria tartomány legnagyobb városainak. Fontos közúti és vasúti csomópont. Jelentős ipari- és kereskedelmi központ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése