NEMZETEK KONYHÁJA - Régi étel a pásztortarhonya (magyar konyha)

A tarhonyáról, magáról:

            A tarhonya vagy reszelt tészta egy magyar száraztésztaféle. Tarhonyából készül pl. a "pergelt leves", a laktató régi paraszt- vagy pásztorétel. Hungarikum.           

            A rostán átmorzsolva gömbölygetett tésztát tarhonya néven csak 1788-ban és az azt követő években írták le először. Az elődök a középkori apró tésztaformák voltak. Elkészítése igen munkaigényes, később ezért foglalta el a helyét a reszelt tészta. Legjelentősebb az alföldi parasztok táplálkozásában volt öreg tarhonya, kemény tarhonya, sűrű tarhonya, pirított tarhonya formájában.

            Az étel eredetije feltehetőleg Perzsiából származik, török közvetítéssel. Neve is a perzsa eredetű oszmán-török "tarchana" szóból ered, ami búzalisztből aludttej hozzáadásával készült tésztát jelent. Magyarországon általánosan az Alföldön terjedt el, mint az egyik leggyakoribb száraztészta. 

            Magyar szóként a tarhonya 1600 körül fordul elő először, akkor még nem tészta, hanem valószínűleg „főtt hús törmeléke” jelentésben. Egy más változat szerint a "tarho" (apró gömböcskékből álló hűsítő enyhén savanyú ital), amit felforralt tejből készítettek az Alföldön. Ebben az aludt, vagy savanyú tejben (tarhóban) főzték meg a pásztoremberek a száraztésztát, eszerint innen ered a tarhonya elnevezése.

            Elkészítésének ideje hagyományosan a nyár első fele, az aratás előtti időszak volt, ezért nevezték a júniusi meleget tarhonyaszárító időnek, a júniusi holdat pedig tarhonyaszárító csillagnak. Tarhonyarostán készítették, két különböző szitaszövet sűrűségű rostán dolgozták át, és minél kerekebbre sikerült, annál szebbnek tartották. A kész tarhonyát tésztaszárítóra rakták, majd száradás után vászonzacskóban a kamrában tartották.

            A szegedi asszonyok különösen híresek tarhonyakészítő művészetükről, ezt a hagyományt máig ápolják. A Tarhonyafesztiválra azonban nem csak Szegedről és környékéről, hanem Délvidékről és Erdélyből is érkeznek nevezések.
            A szegedi tarhonya népszerűsége az 1879-es nagy árvíz után mind nagyobb lett, míg első világháborús adatok szerint Szegeden és környékén már pár ezer mázsa tarhonya készült, 1928-ban mennyisége meghaladta a 100 vagonnyit. Propagálásához még Móra Ferenc is hozzájárult tanácsaival.
            Nagyon egyszerű, ízletes ételünk a pásztortarhonya, melyet szabad tűzön, bográcsban is elkészíthetünk!

Hozzávalók: 
50 dkg tarhonya 
1-1,5 kg burgonya 
kolbász vagy virsli 
20 dkg szalonna 2 fej vöröshagyma 
2 db paradicsom 
2 db zöldpaprika 
kevés köménymag 
feketebors, pirospaprika 
majoránna, só 

Elkészítése: 
            Az apró kockára vágott szalonnát megpirítunk. Amikor kiolvadt, ezen a zsiradékon megpirítjuk a tarhonyát és a felaprított vöröshagymát, a feldarabolt kolbászt vagy hámozott, karikázott virslit. Fűszerezzük, majd beletesszük a megpucolt, felkockázott burgonyát, felkarikázott paprikát, paradicsomot és felöntjük vízzel. Gyakori kevergetés mellett készre főzzük.

Tanács:

          Tálaláskor kovászos uborkát vagy más savanyúságot kínáljunk hozzá!