2023. március 1., szerda

Raguza nevezetességeiből


          Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
            Szent Balázs emléknapja alkalmából néhány napon keresztül kis morzsákat mutatok be a világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városból, amelyik 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
          Placa (Stradùn): A Pilei-kaputól indul; kelet–nyugat irányban szeli át a várost az Óváros 20 méter széles, 292 m hosszú, kettős nevű, nyüzsgő főutcája. A 12. században kiszárították és feltöltötték azt a mocsaras csatornát, ami Raguzát elválasztotta a szárazföldtől, Dubravától. 1360-ban vörös téglával, 1468-ban fehér kővel burkolták. Az 1901-ben készült fényes, fehér burkolata egy palota márványfolyosójához hasonlít. 1991–92-ben 45 gránát luggatta. Az 1667-es földrengés után az utca két oldalán kőházakat emeltek egyforma stílusban.
          A Placának a római „Platea communis”, a köztér szó a gyökere. A még mindig gyakran használt Stradun név az olasz strada (út) szóból ered. A legenda azonban azt tartja, hogy a Magyar-Osztrák Monarchia egyik olasz tisztje a Pilei-kapun belépve a szép látványtól így kiáltott fel: Che stradone! (Milyen hatalmas!) Ma látogatóktól hangos; utazási irodák, kávéházak, vendéglők, bárok szegélyezik. Különösen az esti megvilágításban csillog, amikor a turisták és a környék fiataljai meglepik az évszázados utcákat, és átalakítják hatalmas szabadtéri szórakozóhellyé.
(Szöveg és kép - Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése