Almás pite - nagymama receptje szerint

Hozzávalók 40×30-cm tepsihez:
A tésztához:
• 60 dkg liszt
• 25 dkg zsír
• 4 db tojás sárgája
• 1/2 cs sütőpor
• 1 kis pohár tejföl
• csipet só
• 15 dkg kristálycukor

A töltelékhez:
• 2 kg alma
• 15 dkg kristálycukor /almától függően /
• őrölt fahéj

A tetejére:
• 1 db tojás a kenéshez

Elkészítése:
Az almát lereszeljük, a levét kinyomkodjuk, majd fahéjjal és a cukorral ízesítjük.
A lisztet a zsiradékkal gyorsan elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval begyúrjuk a tésztát. Két egyforma cipót formálunk belőle.
A tésztából két lapot nyújtunk a tepsink méretére.
A tepsibe helyezzük az egyik lapot, ráhalmozzuk a tölteléket majd, befedjük a másik lappal.
Felvert egész tojással lekenjük, villával megszurkáljuk, majd sütőben, 180 fokon, 35-40 perc alatt készre sütjük.
Jó étvágyat kívánok hozzá! (Józsi konyhája)

Városok napja - november 8.

Brüsszel

 Azerbajdzsán-Baku

 Brazilia

 Budapest

 Firenze

 Isztambul-Hagia Sophia

 London

 Miskolc-Diósgyőr

 Moszkva-Vörös tér

Görögország- Santorini

 Szeged

Turin (Torino)

Az autó

Humor a szocializmusról

Az alábbi viccel is érzékeltetni akarom a korabeli világot:

          Az ötvenes években a Szovjetunióban kolhozgyűlésen (mezőgazdasági szövetkezet) két napirendi pont megbeszélésére hívják a párt tagjait:
–1. új tyúkól építése,
– 2. a kommunizmus teljes felépítése.
          Mivel nincs építőanyag az új ólhoz, s nem is várható a közeljövőben, a gyűlés úgy határozott, hogy az első napirendi pontot elhalasztja, s azonnal a második pontot vitatja meg.

Érdekességek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról - nov. 7.

 

Sztálin szobra Budapesten

           "1917. november 7. napján Oroszország munkásosztálya, szövetségben a dolgozó parasztsággal és az elnyomott népekkel, Lenin és Sztálin dicső Bolsevik Pártja vezetésével, megdöntötte a kapitalizmust s a földkerekség egyhatodán megteremtette a világ első szocialista államát: a Szovjetuniót" – áll abban az 1950-es törvényerejű rendeletben, amelyben állami ünneppé nyilvánították november hetedikét.

            A rendelet szerint nekünk, magyaroknak is van okunk ünnepelni ezt a napot, hiszen a Szovjetuniónak köszönhetjük a felszabadulást és a nemzeti függetlenséget, a kizsákmányolás megszüntetését. November 7. ezért "a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránt érzett hála ünnepe" is.

            A rendelet kihirdetése után a fővárosi tanács az Oktogont November 7. térre, a Nagykörút egy szakaszát Lenin körútra változtatta, az épülő Árpád hidat pedig Sztálinról nevezte el. A minisztertanács 1951-ben november 1. helyett november 7-ét nyilvánította munkaszüneti nappá.

            Az utolsó magyar ünneplésen a már pártelnökké buktatott, a világban folyó eseményekről mind kevesebbet tudó Kádár János posztját öröklő Grósz Károly magyar pátfőtitkár, miniszterelnök „nagy jóstehetséggel” üdvözölte Gorbacsovot, a SZU elnökét és a Kommunista Pár főtitkárát és Rizskov miniszterelnököt a jeles ünnep alkalmából: "A Szovjetunió és az egész haladó emberiség e nagy ünnepén szívből kívánunk Önöknek és személyükben a szovjet népnek további sikereket a szocializmusért, a haladásért és a békéért folytatott áldozatos küzdelmükben."

                              

De semmi sem úgy történt, ahogy tanították

            Nemcsak az Auróra cirkáló ágyúi nem dördültek el 1917-ben, hanem a Téli palotát sem ostromolták meg, és egyáltalán, a legtöbb dolog nem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították. De az már egy másik téma.
(Forrásként részleteket használtam: Index)

Erkel Ferenc emlékezete

          Emlékét számtalan intézmény, utca, tér, civil szervezet őrzi. Néhány példa:

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta.

Színház: Budapesten színház (a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza), az

Erkel Ferenc-díj: 1852-ben alapították

Múzeum: Szülőháza Gyulán

Közterület: Budapest, Győr, Gyula, Siófok, Szombathely, Zalaegerszeg

Iskola: Budapest VI. és XIX. kerület, Dunavarsány, Gyula, Karcag, Miskolc, Pápa, Újfehértó

Művelődési ház: Budakeszi, Demecser, Gyula, Kecskemét

Emléktábla: Budapest, Gyula

Festmény, rézkarc: Barabás Miklós, Gyöngyi Giergl Alajos, Pollák Zsigmond

Szobra: Budapest-Operaház, Gyula

Civil szervezet: vegyeskar Budapesten, Fehérgyarmaton, Gyulán; kamarazenekar Budapesten, ifjúsági fúvószenekar Gyulán

Rendezvény: 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Sakk Emlékversenyt szülővárosában, Gyulán.

Film: Keleti Márton rendezésében 1952-ben

Bélyeg: Születésének 140. évfordulóján jelentette meg a Magyar Posta

Érem: Születésének 200. évfordulóján 5.000,- Ft-os emlékérmet adott ki a Magyar Nemzeti Bank (tervező: ifjabb Szlávics László)

(megjelent: 2013-ban) 

Erkel Ferec szobra Gyulán

Szomorú, kesernyés humor