2024. április 18., csütörtök

Eszterházy Károly Főiskola, Eger - - - - A Nemzetközi Műemléki Nap alkalmából - április 18.

            Az UNESCO ICOMOS Szervezetének javaslatára nyilvánították április 18-át Nemzetközi Műemléki Nappá. Először 1984-ben ünnepelték. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez. E napon elsősorban azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Én most kivételt teszek. Egy olyan épületet mutatok be, amelyiknek a felújítása 2012-ben fejeződött be.
           Az Eszterházy Károly Főiskola (korábban: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, egy időben Ho Si Minh Főiskola) 1774-ben nyílt. 1989-ben felvette az építtető, Eszterházy Károly püspök nevét.
            Első tervezőjétől, Gerl Mátyástól Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át a feladatot. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyek mellett a copf stílus díszítő elemei is megtalálhatók.
            Négy fakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épület készült el, de a Mária Terézia által kibocsátott 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa azonban kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Eszterházy II. Józsefnél is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. A II. világháború után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult, és tanárképző főiskolaként vált ismertté.
            A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez.
            A főbejárat felett található a díszterem az épület belsejének legszebb része. A mennyezeti freskón Franz Sigrist osztrák festő a négy tervezett egyetemi fakultás szimbolizált bemutatását készítette el, ezek: jogtudomány, teológia, orvosképzés, természettudományok.

            Az épület északi oldalán található kápolna mennyezetét Franz Anton Maulbertsch „Az üdvözültek” című freskója díszíti.
            A Főegyházmegyei Könyvtárat Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20.000 kötettel. Őriznek itt ősnyomtatványokat, kódexeket, sok eredeti levelet, pl. Gárdonyitól és Mikes Kelemen eredeti leveit is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése