2019. február 2., szombat

Nemsokára vége a télnek!















A szerzetesek világnapja alkalmából - Kolostori gyógymódok

Szerzetesek és apácák nyomában
            A középkori szerzetesek és apácák tökélyre fejlesztették a gyógynövények alkalmazását. Mai utódaik is előszeretettel alkalmazzák ezt a gyógymódot. Manapság a gyógynövények felhasználása főleg Németországban éli virágkorát. Se szeri-se száma az üzleti (patikai) forgalomban kapható természetes készítményeknek, amelyeknek csupán egyik, de fontos forrása: a kolostorkertek, s az atyák szorgalma. Többszáz éves feljegyzések és rajzok nyomán állították össze a kolostori orvoslás kézikönyvét.
Segíteni a szenvedőkön
            A szerzetesek és apácák mindig is feladatuknak tekintették, hogy segítsenek a szenvedőkön. Megtanulták az emberi test felépítését és működését, a betegségek okait és a bajok orvoslását. Akkoriban csak nekik volt idejük és megfelelő képzettségük arra, hogy más népek gyógyítási módszereit is megismerjék: elolvassák, lefordítsák, és magukon kipróbálják. De maguk is kísérleteztek különféle növényekkel, tudásukat és tapasztalataikat pedig átadták a következő nemzedékeknek.
            A főleg Nyugat-Európában dívó kolostori orvoslás során a beteggel ma ugyanúgy foglalkoznak, mint évszázadokkal ezelőtt. A diagnózisra a tradicionális kínai orvosláshoz hasonló módon kerül sor: alapos megfigyelés után. A páciens minden mozdulatát, viselkedését, beszédét megfigyelik, megvizsgálják a külső jeleket. Az arc színe, a bőr, a haj, a köröm, a szem és a nyelv állapota sokat elárul a szervezetben zajló káros folyamatokról. A kezelés is követi a kínai szemléletet: nem a tünetet, hanem az egész szervezetet gyógyítják.
Kifeküdni a gyomorbajt
            E felfogás szerint a gyomorrontást csupán a rossz közérzetről és hányásról nem lehet felismerni. Csak ha egyéb, meghatározott külső tünetek is megállapíthatók (ezek egyike a jellegzetes, savanykás testszag), akkor lehet kimondani a szentenciát: egyértelműen gyomorbetegségről van szó.
            A kolostormedicina ebben az esetben articsókalevelek kipréselt levét, valamint gyömbérből, angelikagyökérből, galangagyökérből, citromfűből főzött teát ír elő. Akut gyomorgörcsök esetén jótékony hatású a túrópakolás, de ennek kiegészítéseképpen a betegnek kímélő életmódot is javasolnak, és néhány nap teljes nyugalmat: sok alvást. Valamint tévé, hangos zene, napilap és telefon nélkül eltöltött 3–4 napot. A gyomorproblémák ugyanis azt mutatják, hogy a beteg túlfűtött, túlhajszolt állapotba került, túl sok gond nyomasztja.
Étkezni rendszeresen, nyugodtan
            Minden terápia, így a természetgyógyászati módszerek esetében is fontos szerepet játszik a beteg táplálkozása, nem véletlenül tartják úgy az ötezer éves indiai tanok, hogy az vagy, amit megeszel. Ezért sem fogyasztottak húst, mert hitük szerint minden állat egy korábban élt állat vagy ember újjászületése. Indiában ma is 750 millió ember vegetáriánus, leginkább a muzulmán lakosság húsevő.
            A középkorban, de később is, a kolostorokban is csak növényi táplálékot fogyasztottak, ehhez ritkán társult tej, ünnepnapokon sajt. A sajtkészítés egyébként szerzetesek találmánya. Naponta háromszor ettek, böjti napokon pedig csak délben. Táplálékuk megegyezett azzal, amit ma egészséges táplálkozásnak nevezünk: zöldség, gyümölcs, gabona és tejtermékek.
            Volt még egy szerzetesi szokás, amit jó lenne ma is megtartanunk: a gyomor egyharmadát szilárd táplálékkal, másik harmadát vízzel kell megtölteni, a harmadik harmad pedig maradjon üresen. Ami a mai, rohanó világban is megfontolásra érdemes: a szerzetesek mindig meghatározott időben, rendszeres időközönként és nyugodtan, lassan ettek, így sem a táplálkozás, sem az emésztés nem terheli a szervezetet. (Forrás: Richpoi Hírek)

Szent Balázs tiszteletére - február 3. Szent Balázs életéből

              Blasius=Basilius=király nevének megfelelően  igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek véghosszat nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg.
            Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban (ma: Szivász; Törökország) eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.
            Az üldözés Szebasztéba is elhatott, és elsősorban a nyáj főpásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. 
A legenda szerint szerette az állatokat, azok barlangja köré csoportosultak és áldását várták, valamint védték, őrizték.
            Egy asszony malacát elvitte egy farkas, de a szent imádságára vissza is vitte. Az asszony hálából gyertyát és ételt vitt neki. Szebaszte pogány prefektusa – Agricola – azonban 316-ban elfogatta. Oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló testőrsége nem tudta megmenteni, mert nem engedte harcolni őket. Miközben a katonák a városba vitték, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket, és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. Például ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.
            Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. "Üdvözlégy Balázs – mondotta –, akit Agricola és az istenek kegyelnek". Mire a szent: "Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök". Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet. 
Előbb kenderrost-fésülésre szolgáló gerebennel vagy a len, gyapjú kifésülésére való vasfésűvel kínozták félholtra. De mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, vízbe fojtatta. A hívők emlékezete úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban – főleg torokfájásban – az ő közbenjárását kérik, meghallgatást remélhetnek: „Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké”.

Sokfelé találunk Magyarországon is emléket Szent Balázsról. Közülük néhány: A Zselic dombjai között Somogy megyében, a Kaposvár–Pécs között húzódó 66-os főút mellett található 356 lakosú község neve: Szentbalázs. Balatoncsicsóhoz tartozik a Szent Balázs-templomrom.
          Raguza (ma: Dobrovnik; Horvátország) 169 évig a Magyar Korona része volt. Védőszentjének Szent Balázst választotta. Ezt városszerte szobrok, festmények bizonyítják. (A fotómon a főbejárat, a Pilei-kapu látható Szent Balázzsal.)

2019. február 1., péntek

A giccs minden mennyiségben!















Miért jobb a kutya?



A Tisza élővilágának emléknapjára - február 1.

            2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú „Aurul” bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
(Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)
Juhász Gyula:
A szent magyar folyó
(A Tisza kantátából)

A magyar nap vígan süt az égen,
Csöndes álom szunnyad a vidéken.
Nyári áldás a boldog határban,
Tisza vize folydogál magában,
Tiszavirág kedve pillangója,
Ez a Tisza örömünk folyója.

Néha duhaj, fájó kedve támad,
Fölveti a mély, keserű bánat,
Ősi bú ez: féktelen és szittya,
Szíve vérét amely fölszakítja
S árvaságát világgá dalolja,
Ez a Tisza bánatunk folyója.

Szép a Rajna, Loreley folyója,
Német nagyság hű oltalmazója,
Szép a Szajna, Párizs tükrözője,
Méla Volga orosz bú szülője,
De míg bennünk lélek él és nóta,
Tisza lesz a magyarok folyója.

Ballagdáló, mint a magyar ember,
Aki nézi csöndes szerelemmel,
Örök áldást áraszt szerteszéjjel,
Ó de néha bilincseket tépdel
S úgy zúg, mint a forradalmi nóta,
Ez a Tisza Petőfi folyója!

Termő nyáron elmereng a tájon,
Körülnéz a kis magyar világon.
Harmonika szól fölötte halkan
Árvaságos, öreg magyar dallam.
Félig sírva, félig mosolyogva,
Ez a Tisza Tömörkény folyója.

Sziget táján oroszokra gondol,
Szerencs mellett kuruckodva tombol,
Szeged néki fájó, komoly emlék,
Zentán zengi magyarok győzelmét.
S déli végén hattyúként dalolva
Révbe hal a magyarok folyója.
(1919)

Csetneki Juhász Balázs: A holt Tisza partján

Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz, s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll,
Feldübörögnek a mélyből
Szilaj, szittya ló paták,
Felnyerítenek borzolt sörényű,
Sötét hegyek.
A Kárpátok mélyén, egy kis faluban
Felsír egy újszülött.
Fáradt, hűvös szelek terelnek
Elbotorkáló ködfelleget,
A csönd ismét palástja alá rejti az eget,
De bennünk tovább menetelnek őseink
Győzedelmes és legyőzhetetlen,
Vert hada,
S csendes nyári éjszakákon
Felgyújtják emléküket a szálldogáló
Szentjánosbogarak.
Jeltelen sírjukat az idő humusszá rágta,
S ők – legyőzöttek és győzők –
Várják a feltámadásuk', mert az
Isten ujja jelt tett rájuk.
Csak az árulók, besúgók lelke
Kering
A gyötrelmek, megbocsátások, átkok
És sikolyok kráterében
Mindörökké, reménytelen'.
Holdapálykor, mikor sírnak a csillagok,
Igricek ősi dallamait susogják
Holt tiszai nádasok.
Csobban a víz s a csend
Puha szárnyakon tovaszáll.

2019. január 31., csütörtök

Egészségügy alulnézetben






A csurgatott fánk - farsangra ajánlom

Itt a farsang, itt a fánkszezon. Az égetett édes tésztának számtalan változata van. Hazánkban is igen kedvelt a spanyol nyelvterületek népszerű édessége, a churros. Magyar nevét az elkészítési technika alapján kapta. Az élvezetek fokozásáért kínáljatok mellé csoki-, karamell-, vagy vaníliaöntetet.
Hozzávalók: 2,5 dl víz; 2 evőkanál barna cukor; fél teáskanál só; 8 dkg vaj; 15 dkg liszt; 2 db tojás; 1/2 teáskanál vanília kivonat; fahéjas cukor a hempergetéshez.
Elkészítése: Egy lábasba beleöntjük a vizet, barna cukrot, sót és a vajat. Amikor felforr, pár perc múlva hozzákeverjük a lisztet. Jól elkeverjük, majd hagyjuk kicsit kihűlni. Ezt követően hozzáadjuk a tojásokat és a vanília kivonatot, majd robotgép segítségével simára keverjük.
Felmelegítjük az olajat és elkészítjük a fahéjas cukrot, hogy lecsöpögtetés után rögtön meg tudjuk hempergetni benne a fánkokat. Csillagformájú véget teszünk a habzsákra, célszerű eldobható habzsákot használni, abból nem folyik szanaszét a massza a varrásnál, beletöltjük a masszát és szépen kinyomkodjuk a forró olajba. Hamar sül. Ízlés szerint kínálhatunk hozzá önteteket, mártogatni. (Forrás: Richpoi Hírek)

Február jeles napjai

            Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) szoktak a katolikusok gyertyát szentelni. A hagyományos társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. A sublótban, a ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték. Időjárás- és terményjósló hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz. Közismert a medvével való jóslás: ha kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg.
            Balázs napján (február 3.) a Dunántúlon is szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról hátra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát, de kaptak zsírt, tojást, babot is. Ezt azután elvitték a tanítónak, aki megvendégelte őket. E naphoz is kapcsolódik időjárásjóslás. A délvidéki magyarok azt tarják, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést.
            Ágota napja (február 5.) alkalmas a
házi féreg eltávolítására.
            A Dorottya-nap (február 6.) időjárási regulája szerint: „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja”. Vagyis ha e napon fagy, akkor Julianna napjára (február 16.) megenyhül az idő.
            Bálint napját (február 14.) jónak tartották a kotló sikeres ültetésére. Az időjárásból a várható termésre jósoltak. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. A Balaton környékén a madarak és a tolvajok távol tartására megmetszették a szőlőföld négy sarkán a tőkéket.
            Zsuzsanna napján (február 19.) ha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.
            Üszögös Szent Péter napját (február 22.) szerencsétlennek tartották, ezért semmilyen munkához sem fogtak.



            Mátyás napjához (február 24.) is fűződik időjárási mondóka: „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál!”. A hideg idő jó termést jelzett. A halászok az e napon fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették.
(Felhasználtam A Veszprémi 7 Napban 1998. február 2-án megjelent írásomat.)