Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.
A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe 1846–47 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeum. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény önálló lett. 1985-ben költözött új helyére, a fent látható Budavári Palota F épületébe
A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az OSZK tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat „hungarikum”-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is.
A könyvtár kb. 8 millió egységgel rendelkezik, ezekből több mint 2 millió a könyv, 300 000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és közel 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200 000, a képek és metszetek száma 270 870, a hangzó anyagok száma pedig 16 000. Ezen kívül körülbelül 2,5 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 220 000 dokumentum mikrofilmmásolata is.
A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, az első fennmaradt, ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat, az első magyar törvénykönyv legrégebbi fennmaradt kéziratát (Decretum Sancti Stephani Regis), valamint 32 corvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot. (Forrás: Wikipedia)
(Gróf Széchényi Ferenc arcképét Johann Nepomuki Ender (1793–1854) alkotta 1823-ban. Papír, ceruza, toll és akvarell, 170x115 mm. Található: Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjteményében)
A könyvtár a humor tükrében
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése