A Rákóczi Szövetség középiskolás vezetőképzője, Budapest, 2015. február 27–március 1. -- 12/10.

Ezt a délelőttöt nem csak bemutatónak szántuk, de a bemutató lehetőségét kihasználva konkrét kapcsolatépítőnek, gondolatkeltőnek, közös értékek megfogalmazásának.
Amikor az országot és nemzetet érintő súlyos válságokról, visszatérően pusztító megrázkódtatásokról beszélünk, fel kell tennünk a kérdést: mi maradt a múltból, mi újjáteremthető, mire alapozzunk, és mit kell modernizálnunk?

Ősi nemzeti értékeink során sok mindent jogosan fel lehet sorolni, de ezek közül az alább felsoroltakat tartom a legfőbb értékeknek:

–Különös és egyedi szerkezetű nyelvünket, mely szinte matematikai logikájával sok területen elősegíti a kreatív gondolkodást.

–Népdalkincsünk közel kétszázezer lejegyzett dallammal világviszonylatban hatalmas kincset takar.

–A magyar néptánc a világ egyik leggazdagabbja, ráadásul csoportösszetartást és identitást erősítő eszköz.

És mindezek konkrét következménye:

Bartókot a világ zenetörténete egyik legnagyobb zeneszerzőjénék tartják, s bizony művei meghatározó módon a sajátos magyar népzenekultúrára épülnek. Nyelvünk szerkezetének és sajátos kultúrának terméke az a költészet, melyet akár Hegedüs Géza tanár úr, akár Faludy György a világ legfelsőbb szintjére sorol.

Állítólag a Microsoft vezető tíz program rendszer tervezőjének fele magyar, s az meg kétségtelen, hogy a Los Alamosban megtervezett első atombomba atyjai közül döntő szerepet játszottak a magyarok, s még Einstein is magyar tolmáccsal ment velük együttgondolkodni. A magyar ipar innovativitásával két évtizedet Európa műszaki élvonalában haladt és az utóbbi évtizedekben az iparban csúcsvezetőként élvonalban eltöltött barátom szerint a nyugatiak felismerik a magyar kreativitás kiválóságát, s egyre több külföldi cég telepíti ide a műszaki innovációját. Bár kisebb körben, de erről magamnak is ismereteim vannak. Erre az innovativitásra ma már a magyar kormány is kőkeményen épít, s „kulturális adottságainkra építő tudásalapú társadalom”-ról beszél.

Ha ez igaz, melyet minden eddigi tudásom is megerősít, úgy a magyar nemzetnek évezredes hozott, öröklött tudása kifejezetten a jövő modern társadalmának és gazdaságának egyik európai motorja lehet. Az utóbbi év gazdasági mutatói is ezt igazolják.

Állítólag a japánok közül sokan kisgyerekkorban elkezdik a magyar nyelv tanulását. Ezt nem közvetlen forrásból tudom, azt azonban a legközvetlenebből, hogy Japánba importálták a magyar óvodarendszert. Balogh Kati professzorasszony egy közös munkánk után a tihanyi mólón mesélte el, milyen volt Japánban magyar rendszerű óvodát építeni.
A csoda e nemzetben van, sajnos fékek és ármányok jól beépített rendszerétől gyakran abroncsba verve.  De azok szétfeszíthetők s már részben szétfeszíttettek.