1946. augusztus 1-jén
jelent meg a forint a pénzforgalomban felváltva a hiperinflációs pengőt.
Az első forint: 1325, Károly Róbert vezeti be. Firenzéből hozat pénzverő mestereket, akik Körmöcbányán, az aranytermelés központjában gyártják az olasz firenzei arany kifejezésből eredő (Fiorino d´Oro) fizetőeszközt. Előlapján firenzei liliomot, hátlapján Keresztelő Szent Jánost ábrázolták. Később Zsigmond és Mátyás is királyi rendelettel biztosítja a jó minőségű aranypénz verését.
Az első forint: 1325, Károly Róbert vezeti be. Firenzéből hozat pénzverő mestereket, akik Körmöcbányán, az aranytermelés központjában gyártják az olasz firenzei arany kifejezésből eredő (Fiorino d´Oro) fizetőeszközt. Előlapján firenzei liliomot, hátlapján Keresztelő Szent Jánost ábrázolták. Később Zsigmond és Mátyás is királyi rendelettel biztosítja a jó minőségű aranypénz verését.
A dukát (latin
„herceg”) váltja fel a forintot a 16. században (1553) .
Forint néven 1848-ban
Kossuth önálló magyar bankjegyet bocsát ki, majd 1867-ben az Osztrák-Magyar
Monarchia hivatalos pénzneme a forint, magyar nyelvű felirat is megjelenik
rajta. Magyar felirattal és címerrel ellátott
krajcárok is forgalomba kerültek, 1897-ban
kivonták őket.
A háború után, 1946
augusztus 1-én megjelenik az igazi magyar forint, még valódi aranyfedezettel a
háta mögött. (1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg
arany = 13 210 Ft.) Váltópénze a fillér (jele: f) lett, amit 1999-ban
vonnak ki a forgalomból. (1996-ban
jelenik meg a bicolor érme, a jelenleg is forgalomban lévő százforintos.)
A Magyar Nemzeti Banknak a Szálasi-kormányzat által nyugatra menekített
aranykészletet – 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket (2663 darab aranyrúd, egy
tonna aranypénz és aranygranulátum) – 1946. augusztus 6-án szállította
vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak,
illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése