Rendhagyó módon emlékezem meg az 1956-os forradalomról. Nagy Imre és mártírtársai szimbolikus párizsi sírjára hívom fel a figyelmüket. A képen koszorút helyezek el a sírra 2007-ben:
A szimbolikus sír a – 20. század végének stílusában – viharban megrongált, tört hajóhoz hasonlít, amelynek félbetörött kopjafa-árbocáról az 1956-os lyuk mentén kettéhasadt, bronzból öntött magyar zászló lóg. A hajó testét egy háromszínű (piros-fehér-zöld) gránit-, illetve egy fekete márványtömb szimbolizálja. Az előbbin magyarul, az utóbbin franciául olvasható: "Legyen ez a francia föld jelképes sírhelye Nagy Imrének, Losonczy Gézának, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek Gimes Miklósnak és az 1956-os magyar forradalom minden kivégzettjének, akiknek saját hazájukban nincs sírjuk." Az emlékművön elhelyezték Beck András Nagy Imrét ábrázoló domborművét is.
Rainer M. János: Szimbolikus sír Párizsban (Részletek a Hitória 2004/5. számából)
A Père Lachaise temető (nevét François de La Chaise jezsuita atyáról, XIV. Lajos gyóntatójáról kapta) Párizs legnagyobb és leghíresebb temetője. 1804-ben, a napóleoni városrendezés idején alakították ki a többi párizsi nagy temetővel egy időben. A francia politikai, tudományos és kulturális élet kiemelkedő alakjai nyugszanak itt. Sokuk földi maradványait utólag helyezték ide.
Viszonylag kevesen tudják, hogy 1988 óta a híres párizsi temető egy kiemelkedő jelentőségű magyar emlékhelyet is őriz, Nagy Imre és társai szimbolikus sírját.
Viszonylag kevesen tudják, hogy 1988 óta a híres párizsi temető egy kiemelkedő jelentőségű magyar emlékhelyet is őriz, Nagy Imre és társai szimbolikus sírját.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre és társai holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, hanem jeltelen sírokba temették a budapesti Új Köztemető 301-es parcellájában. Ez akkor már jó tízéves gyakorlat volt.
1982-ben a Magyarok Világszövetsége felhívással fordult "a világ magyarjaihoz", hogy kutassák fel világszerte a magyar sírokat, ápolják és gondozzák azokat. A párizsi szimbolikus sír Méray Tibor ötlete volt, és végig ő volt a megvalósítás motorja.
A sírhelyet az akkori párizsi polgármester – Jacques Chirac – javaslatára a párizsi városi tanács ingyen bocsátotta a Liga rendelkezésére. Az emlékmű felállítására a magyar emigráció közadakozást indított. A tervezéssel Rajk Lászlót, a hazai politikai ellenzék egyik vezető személyiségét bízták meg, az emlékművet Nagy Ernő giromagnyi vállalkozó, az Irodalmi Újság kiadója és csapata építette fel.
A sírhelyet az akkori párizsi polgármester – Jacques Chirac – javaslatára a párizsi városi tanács ingyen bocsátotta a Liga rendelkezésére. Az emlékmű felállítására a magyar emigráció közadakozást indított. A tervezéssel Rajk Lászlót, a hazai politikai ellenzék egyik vezető személyiségét bízták meg, az emlékművet Nagy Ernő giromagnyi vállalkozó, az Irodalmi Újság kiadója és csapata építette fel.
Felállítását 1988. június 16-ra, Nagy Imréék kivégzésének 30. évfordulójára időzítették.
Az avatási ünnepségre több száz fő jelenlétében került sor. Méray Tibor bevezetője után az ünnepséget Fejtő Ferenc nyitotta meg, majd két személyes üzenet hangzott el: Simone Veiltől, az Európai Parlament liberális demokrata képviselőcsoportjának vezetőjétől - és Ronald Reagan amerikai elnöktől. Gilles Martinet a francia, Claudio Martelli az olasz szocialista párt, Pietro Fassino az Olasz Kommunista Párt nevében mondott beszédet. A Budapestről érkező Vásárhelyi Miklós egyszerre szólt a per egykori vádlottjaként és az 1988 tavaszán Budapesten megalakult Történelmi Igazságtétel Bizottság elnökeként.
A felavatási ünnepséggel egy időben Budapest utcáin még rohamrendőrök verték szét a Nagy Imre-per évfordulójára emlékező ellenzéki tüntetést. De a párizsi szimbolikus sír felavatása, az esemény világvisszhangja elkerülhetetlenné tette a magyar vezetés számára, hogy szembenézzen azzal a kérdéssel, amely mintegy szimbolizálta a Kádár-rendszer születését: 1956-tal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése