NOSZTALGIA - Mindenkit meghívok március 7-re a Balaton partjára

Nagyon jól éreztem magam az értő, figyelő társaságban. Zórád Ferenc, Alsóörs fotóskrónikása küldte ezt az akkor készült képet:

NOSZTALGIA - Szeretettel várlak benneteket!

Szex - kommentár nélkül

A Tisza élővilágának emléknapjára - február 1.

            2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú „Aurul” bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.

(Forrás: Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség)

Juhász Gyula:

A szent magyar folyó

(A Tisza kantátából)

A magyar nap vígan süt az égen,
Csöndes álom szunnyad a vidéken.
Nyári áldás a boldog határban,
Tisza vize folydogál magában,
Tiszavirág kedve pillangója,
Ez a Tisza örömünk folyója.

Néha duhaj, fájó kedve támad,
Fölveti a mély, keserű bánat,
Ősi bú ez: féktelen és szittya,
Szíve vérét amely fölszakítja
S árvaságát világgá dalolja,
Ez a Tisza bánatunk folyója.

Szép a Rajna, Loreley folyója,
Német nagyság hű oltalmazója,
Szép a Szajna, Párizs tükrözője,
Méla Volga orosz bú szülője,
De míg bennünk lélek él és nóta,
Tisza lesz a magyarok folyója.

Ballagdáló, mint a magyar ember,
Aki nézi csöndes szerelemmel,
Örök áldást áraszt szerteszéjjel,
Ó de néha bilincseket tépdel
S úgy zúg, mint a forradalmi nóta,
Ez a Tisza Petőfi folyója!

Termő nyáron elmereng a tájon,
Körülnéz a kis magyar világon.
Harmonika szól fölötte halkan
Árvaságos, öreg magyar dallam.
Félig sírva, félig mosolyogva,
Ez a Tisza Tömörkény folyója.

Sziget táján oroszokra gondol,
Szerencs mellett kuruckodva tombol,
Szeged néki fájó, komoly emlék,
Zentán zengi magyarok győzelmét.
S déli végén hattyúként dalolva
Révbe hal a magyarok folyója.

(1919)

Miért nem kérnek egyes honfitársaink menekültügyi státuszt Svájcban?

Munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után kapnak. Ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak. Ha a munkát saját hibájuk miatt vesztik el – például alkoholt fogyasztanak a munkahelyen –, akkor támogatást nem kapnak. Ha a községi lakást vagy az állami tulajdont megkárosítják, akkor ki kell fizetniük a javítást, vagy leülni börtönben, és ott dolgozni míg ki nem fizeti az adósságát.

Az újság történetéből

           Réges-régi mondás, hogy lába nincs, mégis megyen, szárnya nincs, mégis száll a hír, s olyan gyorsan terjed, hogy nincs aki megelőzze. Mi újság? Az újság, újdonság – ma már legkönnyebben az újságból tudható meg. Az újság vagy ünnepélyesebb nevén: a hírlap, olyan rendszeresen megjelenő nyomtatvány, melyben híreket közölnek. Aprópénzért bárki hozzájuthat az első utcasarkon. De mióta?            Valamikor a városról városra járó vándorok voltak az eleven hírlapok. Az első újság, a hírlapok őse, még időszámításunk előtt 59-ben jelent meg Rómában, a híres hadvezér, Iulius Caesar (Cézár) rendeletére. Az hogy „megjelent”, ezúttal azt jelenti, hogy sok száz rabszolga naponta kézzel lemásolta a híreket, s ezeket a lapokat szétküldték a hatalmas birodalomban.Az első, már nyomtatványszerűen sokszorosított lap Kínában jelent meg, időszámításunk szerint 732-ben. Európában az első hírlapféle értesítő bizony elég későn, csak 1566-ban jelenik meg, mégpedig Velencében. Arról nevezetes ez a velencei első újság, hogy ára egy velencei aprópénz – egy gazettavolt. Innen ered az újság olasz, francia, román, spanyol elnevezése.

          Egyes országokban az első újságok tulajdonképpen röplapok voltak, nagy események alkalmával kiadott nagyobbacska cédulák. Kolumbusz utazásait, a mohácsi vészt, a spanyol király halálát is ilyen több nyelvű lapokon tudatták már a világgal. Ám az első, mai értelemben vehető újság csak 1609-ben jelent meg Németországban. Ezután már gyorsan bontakozik ki a hírlap történelme. A 17. és 18. században rengeteg újságot alapítanak Franciaországban, Angliában.

II. Rákóczi Ferenc idejében a kurucoknak is volt újságja, mely öt esztendeig jelent meg.

          A múlt században a távíró feltalálása, a gőzhajó, a vasút fejlődése meggyorsította a postaforgalmat s a hírszolgálatot. Ám az újság, a hírlap fejlődésére legdöntőbb hatása a forradalmi munkásmozgalomnak volt, a haladó eszmék terjedésének.

           Az újság ma éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a vonat, a telefon, a televízió. A világon naponta több millió lap jelenik meg.

(Forrás: Lászlóffy Aladár: Régi rejtély – Új talány)

NOSZTALGIA - Sára Ernő kiállítása a Józsefvárosi Galéria és Rendezvényközpontban

          Sára Ernő művészetével naponta százezrek találkoznak a világ minden pontján, például az intézmény propaganda anyagait, homlokzatát is az ő grafikája azonosítja, de a 40 éves pályafutása alatt nagyon sok megbízást kapott a kultúra, a tudomány, az idegenforgalom, a hazai és a nemzetközi üzleti körök területéről egyaránt.

          Budapest egyik legszebb galériájában a kiválóan megrendezett kiállítást Zsári Tamás szaxofon művész mély átéléssel előadott magas hangszertudást igénylő előadását az értő közönség szívesen hallgatta. Szabó Erzsébet igazgató kedves üdvözlő szavai után Dr. Feledy Balázs művészeti író méltatta Sára Ernő munkásságát. Ami kiemeli a többi tervező grafikus közül, az a elegancia, amit a kiállított művei hűen tükröznek. Közép-Európa 1989-as keresztre feszítése - a művészet formanyelvén tökéletesen megfogalmazva - a magyar plakáttörténet egyik legnagyobb darabja.

          Az intézmény  a február 1-ig nyitva tartó kiállítás ideje alatt többször rendez tárlatvezetést, múzeumpedagógiai foglalkozást gyerekeknek. Igazi csemegének ígérkezik azonban a Ferenczy-díjas tervező grafikus 2014. január 29-én, szerdán 17 órakor kezdődő személyes találkozása a közönséggel, amikor beavatja az érdeklődőket az életébe, szakma múltjába, jelenébe, az egyediség, önállóság, a megrendelővel való együttműködés műhelytitkaiba. A kiváló felkészültség, a nagy tapasztalat igazi csemegét kínál, ajánlom olvasóim figyelmébe.