"Az élet él és élni akar" - könyvbemutató és kiállítás (Budapest, 2020. szeptember 22.)

Kimagaslóan jó előadással egybekötött könyvbemutatóra és ragyogó, szép, értékes kiállítás megnyitóra várták az érdeklődőket szeptember 22-én, kedden délután Budapesten a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házba. A megszólítottak fogékonyak voltak a hívásra, és megtöltötték – természetesen egymástól az előírt távolságban – a művelődési ház elegáns előadó termét. 

Az előadók és a jelen lévők egy  csoportja (Fotók: Vargosz)

Az eseményt komoly munka előzte meg. Egyrészt Batár Zsolt Botond és Dósa István részéről, hiszen ahogyan Batár Zsolt Botond később előadásában elmondta, egészen fiatal korától a most bemutatásra kerülő Trianon-trilógia írására készült, ezért végezte el az egyetemet történelem szakon, ezért járta végig Magyarország elszakított részeit, és olvasott sok-sok tanulmányt, Dósa István pedig azért gyűjtögette, és rendszerezte évekig a bélyegekből, képeslapokból, képekből összeállított anyagát, hogy ez a kiállítás megszülessen. Másrészt komoly szervezést igényelt Kóródy Nóra népművelő részéről, hogy az eredetileg márciusra tervezett kiállítás iránti érdeklődést fenntartsa, és megfelelő időpontot találjon számára.

 A vendégek legtöbbje már érkezésekor megnézte Batár Zsolt Botond előtérbe kiállított könyveit, a ,,Miért igazságtalan a trianoni békediktátum” trilógia három kötetét, és megtekintette a Dósa István nyugalmazott honvédtiszt által  összeállított, az előtér főfalán kezdődő, majd a kamarateremben folytatódó profi módon rendezett 45  parafatáblán elhelyezett ,,Él nemzet e hazán” című kiállítást.

A megjelenteket először a kiállítás rendezője Ferk Ilona művészeti vezető köszöntötte, drámainak nevezve a kiállítást, amelyen végigtekinthetjük Magyarország történelmét a honfoglalástól 1941-ig, benne a magyar kultúra és művészet, tudomány és technika kialakulását, fejlődését az első világháborúig és összeomlását Trianonkor, majd a visszatért területek érdekében tett erőfeszítéseket.

Bezerédi Erika a Csokonai Kulturális Központ igazgatója erős érzelmi hatású megnyitójában Trianon megismerésének a fontosságát hangsúlyozta. Ismertetett egy tavaly végzett felmérést, amelyben három Trianonnal kapcsolatos kérdést tettek fel különböző korú és végzettségű embereknek, és bár a kérdésre nagy részük pontatlan vagy értékelhetetlen választ adott, azt szinte egyöntetűen vallották, hogy nem is magyar az, akinek Trianon nem fáj.

Batár Zsolt Botond nagyívű előadása elején köszönetet mondott Ferk Ilonának és Bezerédi Erikának szép megnyitó beszédükért, amelyben olyan pontosan elmondták a Trianonban történteket, hogy neki már csak a kevésbé ismert, de lényeges különlegességek ismertetése maradt. 

Sok példával alátámasztott beszéde középpontjába a magyarság élni akarását helyezte. Ennek köszönhetjük, hogy túl tudtuk élni Trianont, amikor elvették az összes erőforrásunkat, a magyar népesség egyharmada határon túlra került, és körbezártak bennünket mesterségesen létrehozott ellenséges országokkal.  Nagymagyarország területéből ma tíz ország birtokol kisebb nagyobb részt, de mi élünk és Közép- Európa egyik legbefolyásosabb országa vagyunk.

Batár Zsolt Botond könyvbemutató előadása után, amely kizárólag történelmi tényekre hagyatkozott, a nézők percekig döbbent csendben ültek a nézőtéren.

Az előadást követő gratulációk közben a szerző mellett sokan dedikáltattak a trilógiában bemutatott Országhatártúra mozgalom jelen lévő tagjaival: Dr. Cserhalmi Dorottyával, Farkas Györggyel, Rakacky Istvánnal, Hódsági Béla Istvánnal.

Batár Zsolt Botond és Hódsági Béla István dedikál, a háttérben jobbra Kóródy Nóra, a rendezvény összefogója. (Fotó: Cserhalmi Dóra)

A kiállítás szeptember végéig tekinthető meg a Csokonai Művelődési Ház kamaratermében. (Budapest, Eötvös utca 64–66.)

                                                                        Szigeti Márta