VISSZAEMLÉKEZÉS - Badacsonyi szüreti fesztiválról (tizenegyedik rész) - 2012. szept. 9.

Fonográf Emlékzenekar koncertjéről

A Fonográf Emlékzenekar honlapján találtam:

Kedves fórumozók és zeneszeretők.

Ezen az oldalon keresztül szeretném röviden bemutatni zenekarunkat. 2011 szeptemberében alakultunk azzal a szándékkal, hogy a Fonográf zenekar hatalmas zenei hagyatékát ápoljuk és megismertessük a mai fiatalsággal is. Székhelyünk Tapolcán található. Az együttes 5 tagból áll. :Őri Sándor: billentyű, ének, Végh Zoltán: basszusgitár Tóth Árpád András: dob, ének. Juhász Miklós: gitár, ének, Csatári Márió: gitár, 

Reméljük, hogy sok koncerten találkozunk majd veletek és kellemes perceket tölthetünk együtt.
Üdvözlettel: Tóth Árpád András zenekarvezető

Az eredeti Fonográf Zenekar 1973 szilveszterén alakult. Nevét egy újság címéről kapta, melyet Bródy János szerkesztett. A csapat tagjai korábban az Illés, illetve a Tolcsvayék és a Trió együttesben játszottak. Műfajuk a country és a rock közötti átmenet, de számos más műfajban is kipróbálták magukat. A zenekar hivatalosan soha nem oszlott fel, noha 1984-ben megtartották a búcsúkoncertjeiket. Erre jó példa az, hogy még Bródy János 1989-es lemezét is a Fonográf rögzítette. Halász Judit 1991-es albumánál minden tag közreműködött, még Szörényi Levente is szerzett rá zenét Csoóri Sándor "Pap-vihánc" című versére. Az együttes összetétele fennállása alatt nem változott:

§                    Szörényi Levente – gitár, mandolin, hegedű, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, basszusgitár, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Bródy János – pedál steel gitár, furulya, gitár, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, zeneszerzés, szövegírás

§                    Tolcsvay László – billentyűs hangszerek, gitár, bendzsó, szájharmonika, furulya, ütőhangszerek, dob, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Móricz Mihály – gitárok, mandolin, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Szörényi Szabolcs – basszusgitár, billentyűs hangszerek, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

§                    Németh Oszkár – dob, ütőhangszerek, ének, zeneszerzés, szövegírás

Közreműködtek Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, és Halász Judit lemezein. Bejárták Európát, Ázsia-t és Kubába is eljutottak.

A Fonográf Emlékzenekar badacsonyi fellépéséről:

A kezdő dal jól sikerült, mivel mindenki dúdolgatta: „Ne vágj ki minden fát!”. Ezután megbeszélték a rájuk kitartóan váró közönséggel: „Mondd, hogy nem haragszol rám!”. Ez igaz is volt, mert a majdnem három órás csúszásért senki sem őket okolta. A következő számban sokan sajnálták Szörényiéket, az Emlékzenekar tagjait, saját magukat, mert bárkivel előfordulhatott, hogy „Az elsősorban ült” lány a koncert után eltűnt. És hogy továbbra is szomorkodjunk, Elvis Presley halálára írt nagyszerű szám következett. De még mindig nem gyorsítottak be, mert a ”Köszönöm doktor úr” egy nagyon kellemes táncos szám - sok idősebb ember ki is használta a lehetőséget. Szörényi-Bródy „Viktóriá”-ja Szabadiba utazott, majd megtudtuk, hogy „A széllel szembe jár”-ni nem is olyan nagy baj. (A színes reflektorok most kezdtek el villogni.). A köztudottan hölgytisztelő Bródy szövege és Szörényi csodálatos dallama, ritmusa nagyon szépen szólt, és már mi is úgy láttuk, ahogy annakidején ők látták (Dal az ártatlanságról). Aztán rákapcsolt a zenekar.   Edison 1911-ben átutazott az óceánon, és eljött Magyarországra is. Nagyon sokra becsülte a magyarokat, mert több kiváló munkatársa volt hazánk fia. És ő mondta, hogy „Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, és nem is akarja megtanulni”. Utólag visszagondolva, ekkor, a kilencedik számnál érte el a koncert a csúcspontját. Zeneileg, szövegileg tökéletes nóta, a zenekar is a csúcson volt, a táncolók óriási kedvvel ropták. És ez a jókedv töretlenül folytatódott a „No mi újság Wágner úr”-nál is, és világgá is kiáltották „Bár most már jól érzem magam” (Levél a távolból). A Tolcsvay László – Bródy „Hunyd le a szemed!” felszólításra tényleg ezt kellett tenni, olyan szépen szólt a gitár.

Majd hirtelen váltottak, és a jókedvet újra a csúcsra emelték Szörényi Szabolcs halhatatlan dalával, a „Lökd ide a sör”-rel.

De hát ezzel a számmal nem lehetett abbahagyni, ezt mindenki érezte, a rafinált kérdésre, hogy játsszunk még – meg is jött a kívánt választ. És a két ráadás számmal még egy nagyot táncoltak a jelen lévők, egekbe csapott a jókedv, de egyúttal le is engedtek, mivel sokan magukra ismerhettek, hogy „Jöjj kedvesem, mond mit érzel, lesznek még szép napjaink”, valamint a voltak már fent, voltak már lent, de a legjobb valahol „Útközben”.

            Igazi ünnepe volt ez a koncert a „Magyar dal napjá”-nak. Munkakörömnél fogva magam is rendeztem Fonográf koncertet, személyesen is beszélgettem a tagjaival, és láttam őket más koncerteken is. Ez akkor nagy élmény volt. A mostani koncert is, gratulálok a tapolcai fiúknak, mert „méltóképp ápolják a zenekar hatalmas hagyatékát”.
(Vége)