Raguzában (ma: Dubrovnik; Horvátország) 17 Szent Balázs-szoborral és sok festménnyel lehet találkozni. A hagyomány azt tartja: Balázs püspök – jónéhány évszázaddal halála után – álmában figyelmeztetett egy Stojka nevű helyi papot a velenceiek orvtámadására. A lakosság így felkészült, és sikerrel visszaverte a hódítókat. 972-ben Raguza védőszentje lett, és az erődítményekre, épületekre, a főtérre felkerült Szent Balázs óvó szobra, a pénzekre, zászlókra arcképe. A legnagyobb templomot is róla nevezték el.
A világ egyik legkedvesebb, legpatinásabb városa 168 évig a Magyar Korona része volt. A fennhatóság elismerésének jeléül háború esetén harminc gálya kiállítására kötelezték magukat, valamint évi 500 aranyforintot fizettek a magyar királynak és a magyar király tiszteletére ünnepeket rendeztek.
Óratorony (vagy Harangtorony – Gradski Zvorik): Karcsú, szabályos kövekből emelték. A 31 m magas, tetszetős harangtorony egybeépült a Sponza-palotával. Az 1480-ban átadott toronyban volt a figyelőhely, és a harangok zúgása jelezte a veszélyt (pl.: tűz, rablók), valamint a tanácsülések kezdetét. A földrengés után egyre jobban dőlt, ezért lebontották. Az 1929-es átadáskor visszanyerte 15. századi külsejét. A felújított torony vakító fehérségével – nem zavaróan – elüt az évszázadok alatt sárgás árnyalatot kapott környezetétől. Az 1506-ból származó harangot két – az időtől zöld bronzpatinát kapott – kalapácsos bronzemberke (Baro és Maro) kongatja. A torony érdekessége még a Napot jelképező óraszerkezet, amelynek egyik meghosszabbított sugara – végén a Földet ábrázoló kis koronggal – mutatja a pontos időt. Ezeket a Rab-szigetről származó harang- és ágyúöntő, Iván Rabljanin mester alkotta. A modern, digitális pontos időt mutató szerkezet az órát római, a percet arab számmal írja ki. (Szöveg és kép – Batár Zsolt Botond: Horvátország déli területei c. útikalauzomból)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése