A Bizánci Császárság egyre kisebb területre húzódott vissza az oszmán-törökök folyamatos és agresszív előretörésének következtében. 1453-ra jóformán csak Konstantinápoly közvetlen környékét tudta ellenőrizni. II. (Hódító) Mohamed (Mehmed) szultán március 23-án indult meg hadaival, és rövid 13 nap alatt Bizánc falai alá érkezett. A város földrajzi helyzete, valamint az európai országokból várható segítség nem tette lehetővé, hogy hosszú hónapokig elhúzódó ostrommal a kiéhezés taktikáját alkalmazzák. Bizáncot hirtelen kellett elfoglalni. Ennek pedig egy módja volt, a világ legerősebb városfalán rést kellett ütni. Ezt pedig egy keresztény magyar embernek is köszönhették. Urbán öntőmester olyan átütő erejű fegyvert készített, hogy kőgolyója a hadgyakorlatok során egy mérföldnyire egy ölnyi lyukat vágott a földbe. Egyébként 8 m hosszú, 1 m átmérőjű, 18 tonna súlyú volt, 550 kg-os golyót röpített ki, egy-egy megtöltése 6 órát vett igénybe.
Az ágyú útját az akkori török főváros, Drinápoly (ma: Edirne) és Konstantinápoly között 50 mester irányítása alatt 200 munkás egyengette gondosan, 60 bivaly vontatta, két oldalán 200–200 katona ügyelte, nehogy megsérüljön. Május 29-én hajnalban a török nehéztüzérség hatalmas rést ütött a falon, ahol nemsokára a szultán is belovagolt. Ettől kezdve Konstantináply lett az Oszmán Birodalom fővárosa.
Az ágyú sorsa érdekesen alakult. Később – nem tudni hogyan és miért – a Dardanellák szorosba került. Azt sem tudni, hogy védelmi célokból helyezték el, vagy csak véletlenül került oda . Viszont az már biztos, hogy 1807. február 19-én az angolok megtámadták a törököket (oszmánokat), és akkor valaki ijedtében valamit belegyömöszölt az ágyúba. Az ágyú pedig működött, és eltalált egy angol hajót, ami el is süllyedt. Az ágyút később, 1866-ban Abdülâziz szultán Viktória angol királynőnek ajándékozta. Angliában jobban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése