Görgey Artur születésének évfordulójára - 1818. január 30.

Than Mór: Görgey Artur és törzskara
Barabás Miklós: Görgey Artur

           
     Görgey Artur (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848 kora tavaszán jelentkezett Pesten a haza megvédésére, és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Óriási karriert futott be, császári századosból magyar fővezér, sőt hadügyminiszter lett mindössze másfél év alatt, és mindössze 30 éves korában!!!

            Katonai tehetségét mindenki elismeri. Azonban az évtizedeken keresztül vita tárgya volt, hogy tovább kellett volna harcolni, vagy kényszerűség volt a fegyverletétel. Ifjú koromban annak voltam a híve, hogy milyen szép dolog elesni a harcmezőn a haza védelmében, megmutatni a világnak, hogy a magyar ember a szabadságáért a legdrágábbat, még az életét is feláldozza! De ahogy idősödtem, véleményem fokozatosan megváltozott. Európában magunkra maradtunk, sőt a tengernyi orosz katona tevőlegesen is megjelent hazánk földjén, nem volt más megoldás, mint a fegyverletétel, hogy a sok fiatal ne essen el a teljesen kilátástalan küzdelemben. A világtörténelemben is nagyon ritkán esett meg, hogy egy rendezett, nem egy szétvert, leharcolt hadsereg teszi le a fegyvert, ezzel is jelezve a túlerővel szembeni értelmetlen küzdelmet.

Görgey Artur: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben c. műve Negyvenegyedik fejezetében  így ír a fegyverletételről.

„1849. augusztus 13-án az esti szürkületben egy orosz hadtest parancsnoka, gróf Rüdiger lovassági tábornok tartott szemlét a parancsnokságom alatt álló magyar csapatok felett. De a huszár talpon állt a lova fejénél, kardja a nyeregkápára volt akasztva; a gyalogság fegyvere gúlában; az ágyúk mind szorosan egymás mellett védtelenül; és védtelenül hevertek a zászlók is a fegyvertelen hadsorok előtt.”

Szerintem a világtörténelem egyik legmulatságosabb jelenete – ami sajnos nem eléggé került be a történelembe –, az orosz hadsereg inváziójához kapcsolódik. Miután Ferenc József és köre látta, hogy Magyarország kiválik a Habsburg Birodalomból, mert katonailag nem lehet legyőzni, minden oroszok cárjához fordult segítségért. A Romovov dinasztia idősödő tagja, I. Miklós meglátta a ragyogó lehetőséget a nagyképű Habsburgok megalázásához. Feltétele az volt, hogy a varsói találkozón személyesen kérjen I. Ferenc József segítséget, és a kölcsönös üdvözlés alkalmából csókoljon neki kezet! Gondolom, már tudja az olvasó, hogy Ferenc József még erre is hajlandó volt. Richard angol király egy lóért akarta elcserélni az országát, Ferenc József egy kézcsókét kapta meg. Szerintem a Habsburgok ekkor süllyedtek a legmélyebbre!

Görgey Arturról emléktáblák, szobrok, festmények sora, közintézmények neve (pl. iskola, laktanya) emlékezik meg. Közülük mutatok be néhányat:
Miskolci szobra és Ongai (BAZ megye) emléktáblája