2017. október 15., vasárnap
Ereklyés Országzászló
1928. augusztus 20. Hatalmas tömeg előtt – a Szent István napi ünnepségek betetőzéseként, nemzeti adakozásból – felavatták a budapesti Szabadság téren az Ereklyés Országzászlót. A zászlórúdon félárbocra engedett nemzeti színű lobogó (rajta a magyar nagycímer és az „Így volt – így lesz” felirat) azt várta, hogy mikor húzzák fel, vagyis mikor áll helyre a magyarság és a magyar államiság egysége. Az Országzászló talapzatába összegyűjtötték a csonkaország összes vármegyéjének, községeinek, megszállott törvényhatóságainak (megyék, városok), nevezetesebb történelmi helyeinek földjét tartalmazó zsákocskát, és a világháború külföldön fekvő magyar katonai temetőinek sírjairól küldött földet. Az ereklyetartó zárókövének felirata: "Tudd meg oh ember, e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz."
Az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága megszervezte az Országzászló őrszolgálatát, majd 1930 májusától kezdődően minden vasárnap és nagyobb ünnepeken rendszeres, zenés őrségváltást tartottak.
Az Országzászló a közhiedelemmel ellentétben nem a jelenlegi tércsúfító emlékmű helyén állt, hanem ahol most egy rózsaágyás található. Felállítása után a téren rendezték a Trianon ellen szervezett társadalmi tiltakozó gyűléseket is.
Az első vidéki – a Történeti-Magyarország emlékét megidéző, félárbocra engedett –Országzászlót 1931-ben állították fel, majd öt év alatt további 240-et. Az 1930-as évek végére már több mint 700 magyarországi településen lengette a szél az Országzászlót, mely a magyar egység gondolatát hirdette.
Az Ereklyés Országzászló főhomlokzata a Honvéd utcára nézett. Ezen az Árpád-, az Anjou- és a Corvin-család címere és a magyar nagycímer volt látható. Egyik oldalán Urmánczy Nándornak, a Területvédő Liga elnökének, az Országzászló(k) felállítása kezdeményezőjének kedvenc jelmondata, egy Mussolini idézet ("I trattati di pace non sono eterni.", azaz "A békeszerződések nem örökké valók.") mellett ott állt lord Rothermere Daily Mail-beli cikkének címe is: "Hungary's Place in the Sun" ("Magyarország helye a nap alatt"). A másik oldalának felirata: "Jövő nagyságunk alapjait múltunk nagyjai rakták le." A harmadik oldalon Papp-Váry Elemérné "Magyar Hiszekegy" című költeményének utolsó versszaka volt olvasható. A talpazat fölött az elképzelt ősmagyar stílusú virágdíszből nyúlt ki a húsz méter magas zászlórúd, amely egy-egy méter nagyságú esküre emelkedő aranyozott kézben végződött, melyhez – állítólag – Horthy Miklós keze szolgált modellként. A rúd alját egy turulmadár őrizte. (1945. február 20-án a szovjet katonai parancsnokság jelezte, hogy emlékművet kíván felállítani elesett katonáinak, s ennek helyét a Szabadság téren kéri kijelölni. Az avatás időpontja: 1945. május 1.)
Tegnap, 2017. október 14-én sétáltunk a Margit-szigeten. Meglepetésemre egy újraállított emlékművet találtam Dr. Urmánczy Nándor emlékére. Nagyon megörültem.
(A szöveget a készülő könyvemből vettem át.)
Címkék:
Budapest,
Elcsatolt területekről,
Magyarság történetéből,
Nevezetes személy,
Települések nevezetességei
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az országzászlókat kutatom 20 éve. Régi magyar helyszínkereső. Facebook oldalamat ajánlom figyelmébe.
VálaszTörlés