Igaz, hogy szájmaszkban
és az előírt távolságot betartva, de minden széket elfoglalt az érdeklődő
közönség a nagykőrösi Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény időszakos
kiállítás-megnyitóján szeptember 4-én délután, amikor az ,,Egy sokoldalú Nagy-Kőrös-i
család” küzdelmes életébe nyerhetett bepillantást.
Juhász Nándor igazgató
köszöntése után a kiállítást Szabóné Irházi Zsuzsanna települési képviselő, az emberi
erőforrások bizottságának elnöke nyitotta meg,
aki az eredeti források mellett támaszkodott saját emlékeire is, hiszen ő is – , mint
a megjelentek többsége – kislány korában lelkes
mozilátogató volt abban az akkor már állami filmszínház nevet viselő moziban,
amelyet még 1908-ban nyitott Papp Sándor, nyolcadikként az országban. Neki
köszönhetően nyerte el Nagykőrös a ,,legelkerékpárosodottabb város” nevet,
amelyet ma is joggal viselhet, hiszen nincs a városban olyan család, amelyik ne
rendelkezne egy vagy több kerékpárral, amely lehet sportszer, munkaeszköz,
játékszer, de legtöbbször közlekedési eszköz,
így a munkábajárás fontos segítője. Ezt támogatja a jelenleg épülő kerékpárút
is, amely ha megépül, a Ceglédre, Kecskemétre való átjutását segíti a
kerékpárral közlekedőknek.
A Papp család
képviseletében Papp Zoltán gépészmérnök, a kiállítás rendezője mutatta be a
kiállítást. Papp Sándor legfiatalabb unokájaként, a családi hagyományok
leggondosabb őrzőjeként nagyapját bátor, kreatív vállalkozónak nevezte, aki
rézműves segédből széleslátókörű mesteremberré küzdötte fel magát. 1898-ban ugyanis
még rézműves segédként kerekezett le Budapestről Nagykőrösre egy velocipéddel, amely
városunkban olyan újdonságnak számított, hogy Papp Sándort ,,ördöngős Papp”-nak
nevezték el. Az itt nyitott rézműves műhelyében idővel kerékpárt is javított,
majd gyártott, és kitartó munkájának eredményeként 1908-ban kibérelte, később
sok kölcsönnel megvásárolta a Korona szállót, kialakítva a város első
mozgószínházát, az Uránia Mozgót, amikor a városban még közvilágítás sem volt,
és a moziban az áramot dinamóval termelték.
Papp Zoltán, aki
kerékpárszerelő édesapja mellett maga is kitanulta a szakmát, érdekes
történeteket mesélt a háború előtti és szomorú történeteket a háború utáni
időkből, amikor a mozit és a kerékpárgyártó műhelyüket államosították, és a
nyolcvanéves nagypapa csak hosszú kérvényezés után tudta elérni, hogy
dolgozhasson a saját üzemében. Papp Zoltán a nagypapájával csak nagyon kis időt
tölthetett együtt, hiszen hároméves volt, amikor meghalt, de ez az icipici idő
is elég volt arra, hogy a nagypapa egy gyermekbiciklin megtanítsa kerékpározni
kicsi unokáját.
Papp Zoltán családja történetének legnagyobb
részét nem a szüleitől tudta meg, mert a hatvanas-hetvenes években ezekről nem
volt célszerű beszélni. Ismereteit leginkább a nagykőrösi levéltárban és a
református egyházban való kutatásaival szerezte, amiért köszönetet mondott.
Az október 24-ig
nyitvatartó kiállításon láthatunk rézműves szerszámokat, rézüstöt,
permetezőgépet Papp Sándor rézműves műhelyéből, négy darab Papp műhelyben
készült eredeti Papp-kerékpárt, a falon képeket, amelyek bizonyítják, hogy nem
csak készítették és javították, de sporteszközként is használták a kerékpárt,
ugyanis kerékpárversenyzők is többen akadtak a nyolcgyermekes Papp-családban.
Egy tárlóban láthatjuk az első 1908-as filmvetítő gépüket, mellette
megvilágított filmkockákkal némafilm részleteket, azonkívül családi
fényképeket, eredeti dokumentumokat, kedves emlékeket. A kiállítás megtekintését
mindenkinek szeretettel ajánlom, aki érdeklődik Nagykőrös
múltja iránt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése