2021. június 10., csütörtök

Nevezetességek az Ibériai-félszigeten - Gibraltár 2/1.

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe  a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.
A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

Fekvése
A gibraltári Szikla látképe a repülőtérrel

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Története
Világítótorony
Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben egy angol és holland hajókból álló flotta sikeresen bevette Gibraltárt. Spanyolország 1713-ban, az utrechti békében átengedte a Sziklát Angliának. 1830 óta brit koronagyarmat. A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.
1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. 1967 és 1985 között a határ zárva volt. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.
2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

2016-ban a Brexitről szóló népszavazás után spanyol részről ismét felvetették, hogy igényt tartanak Gibraltárra.

Gazdaság

Gibraltár főtere

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.
Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.
A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.
Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal.
A jelenleg forgalomban lévő gibraltári 5 font sterlinges bankjegy előoldala. A gibraltári font valamennyi érméjén és bankjegyén II. Erzsébet királynő portréja szerepel fő motívumként.
Lakosság
A lakosság, spanyol megnevezése llanitos (spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött délspanyol tájnyelvet beszélő népcsoport), valamint britek élnek itt.

Vallások
Római katolikus 77%, anglikán 7%, muszlim 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy iszlám vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói hívei vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.






 Közlekedés


Sport
2013. május 24-én a Gibraltári labdarúgó-szövetség az UEFA teljes jogú tagja lett.

Arborétum

Kellemesen sétáltunk és aludtam egyet benne a nagy melegben.










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése