2022. június 13., hétfő

Margit-sziget (5/5.) A főváros tulajdonában

A sziget jogi státusa 1909-ben rendeződött: a főváros 11 millió koronáért megvásárolta a Habsburgoktól a szigetet, azóta a Margit-sziget Budapest főváros tulajdonában áll. A tranzakcióról rendelkező 1908. évi XLVIII. tc. 6. § pedig örök időkre nyilvános kertté avatta a szigetet.
A szigeti lejáró megépítését és az állami tulajdonba vételt követő évtizedekben alakult ki a sziget ma ismert képe. A József nádor által telepített park főbb elemei megmaradtak, ám kiegészültek a tömegszórakoztatás jellegzetes épületeivel: elkészült 1937-re a Palatinus Strandfürdő központi épülete, a Nemzeti Sportuszoda, melyet 1938-ban építettek Hajós Alfréd olimpiai bajnok tervei szerint, az 1920-ban épült Szabadtéri Színpad, a jellegzetes formájú Víztorony. A Marosvásárhely középpontjában álló, Bodor Péter székely ezermester által 1820-ban épített – kizárólag a víz erejével hajtott – Zenélőkút másolatát 1936-ban építették fel. 1914-ben és 1937–38-ban kezdték meg föltárni a sziget középkori maradványait, a háború előtti években pedig megkezdődött a Margit-szigetet a fővárossal összekötő második híd, az Árpád híd építése is.
A Budapest polgárainak békés pihenését szolgáló sziget fejlődését egyedül a II. világháború vetette vissza. 1945. január 19-ről 20-ára virradó éjszaka a hőmérséklet -20 fok alá esett, így a szovjet csapatok a sziget északi végén át tudtak kelni a Duna jegén, ezzel meglepték a szigeten állomásozó SS-alakulatokat. Elkeseredett harc kezdődött, a német védősereg maradékai csak január 28-án vonultak vissza Budára. A harcokban a sziget épületeinek döntő többsége, köztük például József nádor palotája is megsemmisült.
Azóta a sziget épületeinek nagy részét restaurálták, és tovább folytatódott a kolostor föltárása is, valamint az 1980-as években az Árpád híd kiszélesítésére is sor került.
             A sziget északi végén alakították ki Budapest egyik legszebb kerti sétahelyét, a Sziklakertet. A mesterséges vízesés, a sziklák, díszhalak, növényritkaságok, japánkert, szobrok (pl: Csikász Imre: Ülő nő). A gyerekek kedvence az óriási szökőkút, a kis állatkert, a felnőtteké a gondosan ápolt zöld gyep, az évszázados platánok, a szép virágágyások, a romantikus Duna-parti sétányok, a korszerű futópálya. (Vége)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése