,,Mi
van ma, mi van ma?
Piros
pünkösd napja
Holnap
lesz, holnap lesz,
A
második napja.”
Hangzik a kedves
népdalban, amelyet ma már leginkább csak a népdalkörökben ismernek, mint
ahogyan a három nagy vallási ünnep, karácsony, húsvét, pünkösd közül is az
utóbbi pontos jelentését szinte már csak a vallásukat gyakorló keresztények ismerik.
Ők tudják pontosan, hogy a húsvétot követő ötvenedik napon a Szentlélek
kiáradását és a keresztény egyház megalakulását ünnepli a keresztény világ. Ezen
a napon áradt ki a Szentlélek Jézus tanítványaira, az apostolokra. A Biblai így
ír erről: ,,Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak,
hirtelen hatalmas szélviharhoz hasonló zúgás támadt az égből, majd lángnyelvek
jelentek meg, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan
megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy ahogy a
Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
Kedves népszokások
kötődtek egykor ehhez az ünnephez, amelyek ugyancsak a feledés homályába
vesztek. Ilyen volt többek között a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi
királynéjárás és a pünkösdölés. Elevenen él viszont a pünkösd szombatjára eső
csíksomlyói búcsú, amelyre minden évben több százezer magyar ember sereglik a
Kárpát-medence minden pontjáról. A csíksomlyói búcsút és a csíksomlyói
kegytemplomot az idén hungarikummá nyilvánította a Hungarikum Bizottság. Különös
véletlen, hogy éppen először az idén kellett zarándokok nélkül megtartani az ünnepi
misét a koronavírus-járvány miatt. A szentmisét azonban így sokan kísérhették
figyelemmel, mivel a Duna TV élőben közvetítette.
A pünkösd (is) kétnapos
ünnep. Második napja, pünkösdhétfő 1993 óta ismét munkaszüneti nap.
Szigeti
Márta
Zarándokok a csíksomlyói kegytemplom előtt 2017 pünkösdjén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése