1803-as pozsonyi kiadás
A kereszténység könyve a Biblia. A szó az ógörög biblion többes száma, jelentése „könyvek”. Ezt a nevet az Istentől származónak vallott iratgyűjteményükre alkalmazták. A Bibliát gyakran egyszerűen „Írásnak”, „Írásoknak” nevezik, továbbá „Isten Igéjének”, „Szentírásnak”, „Könyvek Könyvének” is hívják. A biblia latin fordítása a Vulgata, a görög pedig a Septuaginta. A Biblia Isten könyve az emberek számára.
A Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből (más néven: Ótestamentum és Újtestamentum). Az Ószövetség a zsidó-keresztények és az Úr szövetsége, az Újszövetség pedig már a keresztények és az Úr szövetsége. Az Ószövetség 3 könyvből áll: ezek a Történeti, Tanító és Prófétai könyvek. A Jézus Krisztus (Messiás) életére vonatkozó adatokat halála után jegyezték le, s gyűjtötték össze az evangéliumokban (evangélium = örömhír), melyek közül négyet, Márk, Máté, Lukács és János evangéliumát az egyház később hitelesnek ismerte el, s bevett az Újszövetségbe.
Károli Gáspár fordította le először a teljes Bibliát magyarra. 1590-ben kerül kiadásra.
Káldi György nevéhez fűződik a katolikus bibliafordítás (1626).
Ballagi Mór készítette el az első magyar nyelvű zsidó kiadást 1840-ben.
A Vizsolyi Biblia nyomtatása (1942. gipsz. 30x40 cm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése